Elmélkedések

Dr. Cselényi István Gábor:

Az isteni kommunikáció

2013.06.15.

Hallunk ma jelekről, kommunikációról, vizuális és virtuális világról. De vajon gondoltunk-e arra, hogy számunkra, keresztények számára a kinyilatkoztatás – jel, jelrendszer, kommunikáció, mégpedig isteni kommunikáció? Ha kinyilatkoztatásról hallunk, rendszerint a Szentírás, a biblia jut eszünkbe. Nos, azonnal szeretném leszögezni: a kereszténység nem „könyvvallás”, hiszen alapítója, maga Jézus egyetlen sort sem írt, és apostolait sem „írni”, hanem igehirdetésre küldte (vö. Mt 28,19).

Részletek>>

Dr. Cselényi István Gábor:

Jó harcot harcoltál!

2013.04.26.

Hogy igazolható a szentek tisztelete és közbenjárása? Mit tudunk Szent György alakjáról? Mit is jelent számunkra az ő tisztelete ma, a 21. században?

Részletek>>

Dr. Cselényi István Gábor:

Családi életre nevelés

2013.04.26.

Egy híres nevelő írja: „Ha lehetséges lenne, hogy lányainkat és fiainkat azzal óvjuk meg sok bajtól, hogy hallgatásba burkolózunk és szemet hunyunk, sok szülő boldog lenne. De boldogtalanok, mert akkor hallgatnak, és ott csukják be szemüket, ahol leginkább szólniuk kellene” (HOFFMANN 2002, 122).

Részletek>>

Dr Cselényi István:

Új és szent Pászka 2013 húsvétján

2013.04.06.

Mi, magyarok eléggé földhözkötötten nevezzük meg ünnepeinket. A vasárnap a „vásárnap”-ból származik, mert a régi magyarok számára, úgy látszik, az volt a fontos, hogy most van a vásár, nem pedig szentmise. Így vagyunk a húsvéttal is. Számunkra az a lényeg, hogy elmúlt a böjtölés időszaka, most már magunkhoz vehetjük a húseledeleket. Görög szertartásainkban más megnevezés szerepel.

Részletek>>

Gyergyói Gyuláné:

Gondolatok a Hit évéhez

2013.03.30.

Hittél, mert láttál. Boldogok, akik nem látnak, mégis hisznek. – mondja Jézus Tamásnak. (Jn 20,29)

Részletek>>

Gyergyói Gyuláné:

Az Evangéliumról

2012.12.10.

Nemrég kérdezték, hogy ki mit vár az evangéliumtól, amikor olvassa, miért olvassa - tulajdonképp ezen még sose gondolkodtam el, hogy én mit is várok tőle.

Részletek>>

Demkó Balázs:

A keresztény felelősségről

2012.10.09.

Azt tapasztalom, hogy kevesekben van meg az a Szentlélektől adott „felelősség”, amivel Krisztus Urunk szolgált az Atyának, amivel magát felajánlotta az Atya akaratának. Ezt a tüzes lelkületet és minden iránti mélyről fakadó felelősségérzetet adná nekünk az Úr ma is, mégis hiánycikk az egyházban is és a nép között is.

Részletek>>

Dr Papp Miklós:

A haláltudat tisztító hatása

2012.01.25.

A haláltudat azt jelenti, hogy az ember tud a saját haláláról. Tudok arról, hogy az időm véges, és hogy egyszer nekem is meg kell halnom. Milyen keveset gondolunk a halálra, ami teljesen biztos; s milyen sokat olyan dolgokra, melyek nem biztosak: nem biztos, hogy befejezem tanulmányaimat, nem biztos, hogy megházasodhatom, nem biztos, hogy lesz házam, családom, hogy befejezem a munkám… Ezek a „nem biztos dolgok” teljesen lefoglalják gondolatainkat, erőinket, motívumainkat, s elfelejtődik az egyetlen biztos: a halál.

Részletek>>

Dr Papp Miklós:

Én a lassú föltámadásban hiszek

2012.01.25.

Amint a bűn is lassú bomlás eredménye, a föltámadás a bűnből, az új élet is lassú folyamat gyümölcse. A halálosan súlyos bűn nem „derült égből villámcsapás”, és az erkölcsi feltámadás sem az.

Részletek>>

Végsheő Dániel::

A tékozló bére az ínség, hogyan szabadulhatunk a következményektől?

2011.10.07.

A tékozló fiú története nagyon is jellemző a mai világunkra. Mennyire kevély tud lenni az ember, ha teli a pénztárcája. A fogyasztói társadalom egyik „megpróbáltatása”, hogy az ember nem akkor eszik, amikor éhes, hanem megszokásból. Így tékozlóvá lesz.

De a tékozlást Isten azzal bünteti, hogy ínséget támaszt.

Részletek>>

Kiss Attila Gellért:

Az alázatról

2011.09.10.

Egy bölcs mondás szerint az erényeink végesek, az alázat végtelenné tesz. Az örök boldogság Isten országában, - ami nem azért örök, mert végtelen sokáig tart, hanem azért, mert már kiléptünk az időből.

Részletek>>

Kiss Attila Gellért:

A lelki atyaságról

2011.08.05.

Mindannyian vágyunk az Istennel való mély, személyes szeretet kapcsolatra. Talán ez még nem tudatosult mindenkiben. De mit is jelent ez? Többek között határtalan biztonságot és személyem feltételek nélküli elfogadását.

Részletek>>

Kiss Attila Gellért:

A lelki öröm forrásáról

2011.07.22.

Nem az émelyítő, negédes vidámságról, a kielégült érzéki örömről, a mindig felszínesen mosolygós kellemes hangulatról szeretnék írni, hanem arról az örömről, amelyre igazából mindannyian vágyunk sokszor öntudatlanul a szívünk mélyén, de amelynek befogadására meg kell érnünk.

Részletek>>

Kiss Attila Gellért:

Az imádságról

2011.05.19.

Szárovi Szent Szeráfim szerint keresztény életünk célja a Szentlélek megszerzése. De hogyan lehet nekünk, teremtményeknek magát a Teremtő Lelket elérnünk és birtokolnunk? Sehogy. Ebben a kijelentésben a megszerzést nem ilyen irányban kell értelmezni.

Részletek>>

Kiss Attila Gellért:

Lelki szárazság

2011.05.02.

A lelki szárazságnak többféle megnyilvánulása és fokozata van: Üresnek, unalmasnak tűnnek az imák, kedvetlenné reményvesztetté, céltalanná válik az ember, közömbössé és közönyössé minden és mindenki iránt, ez az állapot pedig akár a depresszióba is torkolhat. Minden imádkozó ember többé-kevésbé megtapasztalja ezt az állapotot.

Részletek>>

Kiss Attila Gellért:

Magány és egyedüllét

2011.04.11.

Mi a magány és az egyedüllét közti különbség, vagy ugyanaz-e a két fogalom? Baj-e, ha úgy érzem, hogy magányos vagyok és emiatt nagyon rosszul érzem magam?

Részletek>>

Kiss Attila Gellért:

A bűnbánatról

2011.03.31.

A szertartásokon számtalanszor elismételjük: Uram irgalmazz! Vajon tényleg rászorulunk-e Isten irgalmára, bűnösek vagyunk-e? Nem erőltetett-e ez a sok fohász?

Részletek>>

Kiss Attila Gellért:

Az ellenség szeretetéről

2011.03.31.

Hogyan lehet teljesíteni a legnehezebb krisztusi parancsot: szeresd ellenségeidet!?

Részletek>>