Történelem

Dr Cselényi István Gábor:

Rilai Szent Iván a bolgár-magyar kapcsolatok fényében

2012.04.29.

Nemrégiben került látóterembe Rilai Szent János (Iván), és tiszteletének érdekes magyar vonatkozása. Mielőtt azonban erről szólnék, ezt az egész kérdést a magyar-bolgár kapcsolatokba szeretném ágyazni, sőt egyáltalán, a magyarság és a keleti kereszténység kapcsolatfelvételébe, mint tágabb keretbe.

Részletek>>

KACSINKÓ ADRIÁN GÁBOR

A csereháti ruszinok története

2011.07.05

A ruszinok, a keleti szláv nép legnyugatibb ága, azaz köztes szláv nép. Az Északkeleti-Kárpátokban, a nyugati és keleti kultúra találkozási zónájában, Lengyelország, Szlovákia, Ukrajna és Románia határai között fekszik a ruszin lakta terület.  Legnagyobb számban Kárpátalján élnek, de szórványban megtalálhatók Magyarország északkeleti részén, a Felvidéken, a Szerémségben (Horvátország) és a Vajdaságban (Szerbia) is.

Részletek>>

Csereháti ruszin egyházi emlékek:

Részletek>>

История черехатских Русинох

Részletek>>

Studia Ruthenica 2010:

Részletek>>

A Miskolci Apostoli Exarchátus története

2011.05.18.

Az első világháború előtt Magyarország területén az ország lakosságának csaknem tíz százalékát kitevő görögkatolikusság (9,7%) több egyházmegyéhez is tartozott. Trianon után a görögkatolikusság aránya csupán 2,2% lett. Az egyházmegyék közül az új határokon belül csak a Hajdúdorogi Egyházmegye maradt meg érintetlenül. Az Eperjesi és Munkácsi Egyházmegye Magyarországon maradt parókiái számárat önálló egyházkormányzati szervezetet, apostoli exarchátust állítottak fel.

Részletek>>

A Hajdúdorogi Egyházmegye története

2008.07.01.

Már a vándorlás évszázadaiban (V-IX. sz.) a kialakuló magyarság kapcsolatba került a bizánci kereszténységgel. Fejedelmeik közül a VI. században Gorda, a VII. században pedig Kobra ismeretesek, akik Bizáncban részesültek a keresztségben. Mindkettő kísérletet is tett népe megtérítésére. Szent Kyrillosz és Methodiosz – a szlávok későbbi apostolai és írásbeliségük megteremtői – korábbi missziós útjuk alkalmával a vándorló magyaroknak is hirdették az evangéliumot. A bizánci egyház térítő munkát végzett a székelyek között is, akik valószínűleg már a vándorlás korában csatlakoztak a magyarokhoz.

Részletek>>

Dr. Cselényi István: Első évezredi gyökerek – A görög katolikus egyház énekeinek eredete, a magyar görög katolikus egyház énekei I. rész

2005. 05. 12.

Az idén (2005-ben) 93 esztendős Hajdúdorogi Görögkatolikus Egyházmegye énekanyagáról köztudott, hogy mind szöveg, mind dallam tekintetében a kárpátaljai görögkatolikusok /a ruszinok vagy rutének/ liturgikus énekeit örököltük. Azt azonban már kevesen tudják, hogy ezek a kárpátukrán dallamok milyen előzményekre mutatnak vissza.

Részletek>>

Dr. Cselényi István: Az oktoéch – A görög katolikus egyház énekeinek eredete, a magyar görög katolikus egyház énekei II. rész

2005. 05. 13.

Milyen úton-módon jutott el őseinkhez az ókori zenei örökség? A hiányzó láncszemet valószínűleg a szír-görög egyház jelenti.

Részletek>>

Dr. Cselényi István: A közvetlen szláv gyökerek – A görög katolikus egyház énekeinek eredete, a magyar görög katolikus egyház énekei III. rész

2005. 05. 13.

Sorozatom első két része után vázolnom kell a szláv népek zenei hatását, hiszen dallamaink  tekintetében a szláv, közvetlenül a ruszin keleti énekek alkotják legközvetlenebb forrásainkat.

Részletek>>

Dr. Cselényi István: Magyar énekszóval – A görög katolikus egyház énekeinek eredete, a magyar görög katolikus egyház énekei IV. rész

2005. 05. 13.

Nem volna teljes a kép, ha nem szólnánk arról a részleges hatásról, amelyet a ruszinon kívül a román keleti egyházi ének tett dallamvilágunkra.

Részletek>>

Dr. Cselényi István: Kánonjaink – A görög katolikus egyház énekeinek eredete, a magyar görög katolikus egyház énekei V. rész

2005. 05. 13.

Ha most kánonról beszélünk, ne gondoljunk késleltetett szólamok egymásra hömpölygő áradatából előálló kórusműre. Sokkal inkább a szentírástudományból ismert "kánon" fogalma kívánkozik ide.

Részletek>>

A keresztény zene kezdetei Európában

2005. 04. 02.

A keresztény zene kezdetei Európában címmel 2005. február 18-19-én nemzetközi egyházzenei szimpoziumot rendeztek Kassán, a Michael Lacko SJ-ról elnevezett Kelet-Nyugat Lelkiségi Központban.

A konferencia apropóját az egyik leghíresebb bizánc-kutató, zenetörténész és zeneszerző, a bécsi származású Egon Wellesz (1885-1974) születésének 120. évfordulója adta.

Részletek>>

A kétszáz éves kérdés: magyar liturgia szláv dallamokon?

2005. 02. 28.

Bubnó Tamás előadása Egon Wellesz bizánc-kutató, zenetörténész születésének 120 évfordulóján megrendezett „A kereszténység kezdetei Európában” c. konferencián.

Részletek>>

Boksay János

2005. 01. 14.

130 éve született a ruszin és a magyar görög katolikusság liturgikus zenei életének meghatározó egyénisége 1874. július 6-án Huszton, Máramaros megyében született, mélyen vallásos görög katolikus családban.

Tovább>>

A Lembergi Irmologion (1709)

2005. 01. 10.

Lemberg (oroszul Lvov, ukránul Lviv), a nagymúltú nyugat-ukrán (galíciai) nagyváros már évszázadok óta jelentős egyházi székhely.

Tovább>>

A magyarországi és a Kárpátok-vidéki görög katolikus dallamok eredete és variánsai – Tézisek

2005. 01. 06.

A nyugati és a keleti kereszténység mezsgyéjén élő, Magyarországon önálló egyházszervezettel nem rendelkező bizánci rítusú populáció körében a 16-17. században zajlottak le azok az események, melyeknek fő célja a Szentszékkel történő egyesülés által a katolikus egyházba való visszatérés volt, s amely egyben lehetőséget kínált a keleti papok méltatlan társadalmi-szociális helyzetének javítására, valamint a szinte teljes mértékben hiányzó görög szertartású értelmiség kinevelésére is.

Tovább>>

Joanne de Castro – A görög-szláv egyházi ének történelmi áttekintése

2005. 01. 06.

Az ősi szláv sajátossággal rendelkező és cirillbetűs szertartás, mellyel az Urat tiszteli a szlávok túlnyomó többsége . . . 1000 éve nincs szokásban, kivéve a görögök régi szertartását, mivel nincsenek görög-szláv liturgikus könyvek, csak a görög liturgikus könyvek változata, mely magának a szlávok apostolának, Cyrill kezdeményezésére először a 9. században kezdett megjelenni . . .

Tovább>>

A Magyar Görög Katolikus Egyház történelmével kapcsolatos anyagok

A Püspökség honlapjáról több, a hazai görög katolikus egyház történelmével foglalkozó írás érhető el.

Részletek>>

Dr. Pirigyi István: A görög katolikus magyarság története

Ki ne ismerné Dr. Pirigyi István nevét? A Nyíregyházi Görög Katolikus Hittudományi főiskola lapján megtalálható írásából áttekintést nyerhetünk a magyar görögkatolikusság kialakulásáról.

Részletek >>

Kik is a görög katolikusok?

Erre ad választ a rákoscsabai görög katolikus honlap vonatkozó cikke.

Részletek >>