Akathiszt az Úr születéséhez

/Fordította: Lakatos László atya/

1. konták

A Kiválasztott, és az Atyától öröktől fogva született Fiú, a világ üdvözítője, és a századok királya, mint gyermek született nekünk, és adatott nekünk, Ő, most, akarata szerint testet vett fel a Szűztől, és, mint az igazság szellemi Napja, a sötétségben, és a halálos árnyékban levőknek Istenhez méltóan jelent meg. Jertek, örvendezzünk, látva az Istent testben, Betlehemben, értünk pólyákba takarva, és, a bölcsekkel, és pásztorokkal hódolván előtte, nagy hangon mondjuk: dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség, az emberekben jóakarat.

1. ikosz

Az angyalok, egykor az Édenkert kapujánál, az élet fájához, az elbukott Ádámtól vigyázva, most pedig Betlehem falujától nagy örömet hirdetnek a földön élőknek, amely minden ember számára lesz: mert megszületett az Üdvözítő, aki az Úr Krisztus, testileg az értelem nélküli jászolban, gyermekkort érve. Jertek hívők, dicsőítsük az Üdvözítő anyját, aki szülés után ismét szűz maradt, és az angyalokkal és pásztorokkal, méltó éneket énekeljünk a tőle barlangban Születettnek:

Dicsőség néked kezdetnélküli Ige, aki Isten lévén, emberként jelentél meg, * dicsőség néked, nagy, és örök Isten, aki istenségedtől el nem válván, a szűz méhéből testesültél meg. * Dicsőség néked Isten Fia, a Szűz Fia, aki a szolga alakját vetted fel, * dicsőség néked Isten kifürkészhetetlen Igéje, aki száműzetésünk völgyébe jöttél. * Dicsőség néked örök Ige, aki különös kimerüléssel, a szűztől a világnak felragyogtál, * dicsőség néked Isten bölcsességes és ereje, aki értünk hozzánk hasonló szegény lettél. * Dicsőség néked, a legtisztább jegyes leggazdagabb születése, Akinek dicsőségével telve vannak az egek, * dicsőség néked, az igazságnak felragyogott Napja, aki által örömmel telik meg az egész föld. * Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség, az emberekben jóakarat.

2. konták

Látva a mindenek teremtője, és alkotója a tönkre ment embert, akit kezeivel alkotott, irgalmasságra indulva iránta, meghajlítva az egeket, lejött a földre, aki a mennyek magasságában uralkodik - földi lakossá lett, akit az Atya minden idők előtt szül, hogy megújítsa az elbukott emberi természetet. Őt, mint embert, és Istent látva, minden mennyeivel, és földivel, akik dicsérik Istennek csodálatos lejövetelét, együtt örvendezve énekeljük Neki: Alleluja.

2. ikosz

Megérteni akarván a jámborság nagy titkát, a pásztor emberek egymásnak ezt mondták: menjünk el Betlehembe, és lássuk ezt a megtörtént igét, amelyet az Úr mondott nekünk. És, sietve elmentek, és megtalálták Máriát, és Józsefet, és a jászolban a Gyermeket és leborultak előtte, dicsérvén és magasztalván Istent mindazokért, amiket hallottak és láttak, amint elhangzott feléjük. Ezekkel pedig, mi is, üdvösségünk megtörtént titkát látva, a szűztől testileg Születettnek, mint királyunknak, és Istenünknek, ezeket a dicséreteket hozzuk:

Dicsőség néked, aki az Atya jóakaratából megjelentél a Szűztől, mindeneket örömmel töltvén be, * dicsőség néked, aki az Atyával együtt kezdetnélküli vagy, akit az Atya, mint a foglyok szabadulását, és a vakok látását hirdetett. * Dicsőség néked, az istenség atyai dicsőségének ragyogása, akit a világ üdvösségének zálogaként a jászolba helyezett, * dicsőség néked, akit, Isten lévén, az angyal, Józsefnek édes Jézusként hirdetett előre. * Dicsőség néked, akit fent a tüzes szemű kerubok, lent, pedig a legtisztább Szűz karjaiban hordoznak, * dicsőség néked az Atya ragyogása, Világosság a pogányok megvilágosítására, akit a sötétség be nem foghat. * Dicsőség neked Isten báránya, csodálatos röpösés, amikor a Keresztelő még a méhben volt, * dicsőség néked, a házasságot nem ismerő Szűz fia, Éva ősanya igazi öröme. * Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség, jóakarat az emberekben.

3. konták

A mennyei erők csodálkoztak, hogy az Atya kezdet nélküli Igéje, aki tenyerén tartja a teremtést, férfit nem ismerő anyjától, mint szűzi felhőből hogyan jött le, testileg a barlangba költözött, és a jászlat, mint tette trónussá. Neki, félelemmel, és rettegéssel szolgálva, az embereknek hirdették: ez nektek a jel: találtok egy jászolban fekvő, bepólyázott gyermeket. Előtte leborulva, ó emberek, imádjátok, és örömmel énekeljétek: Alleluja.

3. ikosz

Akinek trónusa az ég, és lábainak zsámolya a föld, egy kis barlangba siet bemenni, mivel nem volt található számára hely a helységben, ahol Szűz Mária, a kerubokhoz hasonlóan, mint gyermeket hordozván kezein Krisztust, a szeretettől felhevülve énekelte: Fiam, és Teremtőm! Hogyan takarjalak be téged pólyákkal, mint gyermeket? Hogyan tápláljalak téged emlőkkel,

Aki a mindenséget táplálod? Hogyan csodálkozzak értelem felüli szegénységeden? Hogyan nevezhetlek téged fiamnak, aki szolgálód vagyok? Ezért, tehát, az Isten leereszkedésén csodálkozva, a legtisztább anyával éneket ajánlunk az Uralkodónak:

Dicsőség néked, aki egyedül teszel csodákat, mert a legszentebb Szűz méhét a kerubok dicsőségének trónjául szentelted fel, * dicsőség néked, aki egyike vagy a Szentháromságnak, aki az elveszett földnek üdvösséget és békét hirdettél. * Dicsőség néked isteni gyermek, aki megszabadítottad az emberi nemet a romlás munkájától, * dicsőség néked keletek Keletje, aki a sötétségben és halálos árnyékban levőket megistenítetted. * Dicsőség néked, aki nem a vérből, sem a test ösztönéből születtél, * dicsőség néked megfoghatatlan, pólyákba takart, aki az ördög hálóit megsemmisíted. * Dicsőség néked, kételkedők megvigasztalója, József kételkedésének csodálatos feloldója, * dicsőség néked megfoghatatlan Ige, a bölcsek, és pásztorok istenes hódolata. * Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség, az emberekben jóakarat.

4. konták

A kételkedő gondolatok vihara zavarja meg Heródest, és vele egész Jeruzsálemet: a gonoszságtól emésztve, Istennel harcoló dühöngött, hogy Isten testben jelent meg. Az egész teremtés pedig, örvendve ajándékait a Betlehemben született Krisztusnak ajánlja fel: az angyalok éneket, az egek csillagot, a bölcsek ajándékokat, a pásztorok csodálatot, a föld barlangot, a puszta jászlat, mi pedig Szűz anyát, énekelve: velünk az Isten, a béke fejedelme, a jövendő idők atyja, Alleluja!

4. ikosz

Hallván József, az angyaltól a hírt: Kelj fel, vedd a Gyermeket, és anyját, és fuss Egyiptomba, és maradj ott, amit mondom neked, mert Heródes keresni fogja a gyermeket, hogy elveszítse őt. Felkelvén, pedig József az álomból, vette a gyermeket, és anyját, éjjel, és elment Egyiptomba. Hallgasd ég, és figyelmezz föld! Az Isten, és Teremtő, értünk emberekért, és a mi üdvösségünkért testet öltve, a gonosz Heródes kezeitől fut, az alázatosság alakját mutatva, hogy mi is, az ördög hálóit és cselvetéseit mindenképp elkerüljük, és az istenismeret fényében lelkünk Üdvözítőjének mondjuk:

Dicsőség néked, egyedül mindenható Úr, aki csodálatosan felragyogtál a mindenségnek, * dicsőség néked, le nem alkonyodó világosság, aki a téged tiszta szívvel keresőknek az utat megmutattad. * Dicsőség néked királyok királya, aki a gyermek-gyilkos Heródes esztelenségét dicsőségesen megszégyenítetted, * dicsőség néked legyőzhetetlen, aki a betlehemi kisdedeket a kerubok dicsőségével ékesítetted fel. * Dicsőség néked, aki az ő vérük bőségével a tüzet lehelő lélek lángját lehűtötted, * dicsőség néked, akinek nem volt hova fejét lehajtani, a világot istenségeddel meggazdagítottad. * Dicsőség néked és az örökké virágzó Szűznek, aki méhében téged, az isteni gyümölcsöt megérlelt, * dicsőség néked, és a legáldottabb Istenszülőnek, aki a gonosz Heródes kezeitől téged megoltalmazott. * Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség, az emberekben jóakarat. 

5. konták

A mennyből, Istentől felragyogott csillag a perzsiai vidékről való bölcseknek az utat az Igazság megjelenő Napjához megmutatja, hogy, bálványimádók lévén, hívén a kimondhatatlan titoknak, a Messiás eljövetelét az egész világnak hirdessék, a rosszerkölcsű Heródesnek, pedig, aki felhevült, hogy Jessze törzséből, az Ígéret földjéről kivirágzott a virág bizonyítsák, hogy megszületett Krisztus a Szűztől, Akihez ők, bár annyira messze lévén, eljöttek ajándékokkal, mint Királynak, és Istennek hódolni, és tiszta szívvel énekelni Neki: Alleluja.

5. ikosz

Előre látván téged Uram, lélekben az isteni szózatú Izaiás, hogy szűztől fogsz születni, és emberként megjelenni, felkiáltott: Íme, a szűz, méhében fogan, és fiút szül, és nevét Emmánuelnek hívják. Halljátok tehát a föld határai, hatalmasok, térjetek meg, mert velünk az Isten! Jöjjetek mindnyájan emberek, ennek a titoknak megtörtént nagyságát látva, mint gyermeket a barlangban és jászolban fekve, emelkedjünk fel a Teremtőhöz, és örvendezve Istenhez méltóa mondjuk:

Dicsőség néked, aki eljöttél Ádámot visszahívni, megmutatva a világnak az utat, igazságot, és életet, * dicsőség néked, fiatal gyermek örök Isten, aki az Atya hasonlóságától ragyogsz. * Dicsőség néked, az anya után nyolcad napos, az Atya után kezdetnélküli, aki a körülmetélés alázatosságával a bűnös fullánkot elnyomod, * dicsőség néked, aki ezeket eltűrve mindnyájunkat Isten gyermekeivé teszel. * Dicsőség néked élet megadója, aki fentről lejöttél, hogy minket magasra emelj, * dicsőség néked, aki magadat a szolgánál kisebbé tetted, hogy bennünket a bűnös szolgaságból kiszabadíts. * Dicsőség néked, akinek az egek csillaggal szolgálni törekszenek, * dicsőség, néked, akitől a gonoszság ég alatti szelleme fél, mert a világ üdvözül. * Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség, az emberekben jóakarat.

6. konták

Beszél, és örvendez az igaz öreg Simeon, amint egykor Izaiás próféta, amikor az Úr oltárától a szeráf keze által az égő parázs érintette ajkát, átvévén a legtisztább Istenanya kezéből téged, urát és Istenét, és mondta: Ő az, akit a mennyei Atya készített minden nemzet színe előtt, világosságul a pogányok megvilágosítására, sokak elbukására, és felemelkedésére, aki értünk, mint ember jelent meg, hogy megszabadítsa a világot a Törvény átkától. Előtte hódolva, ÉDESEN énekeljük: Alleluja.

6. ikosz

Felragyogott a világnak, a mennynek és földnek Teremtője: Krisztus Üdvözítőnk, a tiszta Szűz méhéből jött, * dicsőségben, mint a világ üdvözítője, az ellenségeskedés válaszfalának lebontására jön: igazságossággal felövezve ágyékainál, és igazsággal körülvéve oldalainál, hogy megverje a földet ajkainak igéjével, és leleplezze a föld dicső embereit műveinek igazságával. Látta őt a tenger, és elfutott, a Jordán visszafordult, mi pedig üdvösséget nyerve, mint jótevőnknek, és Istenünknek mondjuk:

Dicsőség néked, napokra nézve ősöreg, akit mint gyermeket anyádnak, a szűznek karjai az Isten Atyának felajánlottak, * dicsőség néked, akit az igaz Simeon ajkai minden nép színe előtt áldott. * Dicsőség néked, a kegyelem kiapadhatatlan forrása, aki a Szentháromság imádását a Jordán hullámaiban a világnak bemutattad, * dicsőség néked, a szolgától megkereszteltelt, aki a láthatatlan kígyó fejét ott összetiportad. * Dicsőség néked Istennek kedves fia, akiről a mennyei Atya jóakarata fentről bizonyságot tett, * dicsőség néked, a világ bűneit elvevő Isten báránya, akit a Keresztelő a Jordánnál a világnak bemutatott. * Dicsőség néked, aki gazdag vagy az irgalmasságban, az Újszövetség isteni alapja, * dicsőség néked, aki az emberek fiainál jobban szép vagy a jóság által, az elmúlt és jövendő nemzedékek megdönthetetlen reménysége. * Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség, az emberekben jóakarat.

7. konták

Akarván a mennyei Atya emberek iránti szeretetének elrejtett titkát feltárni, mint leöletésre szánt bárány, értelem nélküli jászolba helyeztettél, és a Jordánban fejedet az előhírnök előtt alázatosan meghajtottad, Krisztus Istenünk. Hallván téged egykor Ádám, a paradicsomkertben járva, félelemmel elrejtőzött, mi pedig látván téged, istenséged dicsőségét a szolga alakjában elrejtve, hogy a bűn által roskatag emberi természetünket a keresztség fürdőjében megújítsd, és lelkedet értünk odaadd, hálásan énekeljük neked: Alleluja.

7. ikosz

Új, és dicsőséges csoda, mert, mint a gyapjúra a harmat, szálltál alá a szűz méhébe, Krisztus, és mint az eső cseppeket, ömlesztetted kegyelmedet miden élőre a földön, akik azelőtt a Törvény átka alatt voltak, hogy megismerjenek téged egyedüli igaz Istent, és örömük teljes legyen benned, és új erőre kapva törvénytelenségeikből, jöjjenek, és boruljanak le előtted az örök élet forrása előtt, és, mint ajándékokat ajánlják neked ezeket a dicséreteket:

dicsőség néked, minden világítót felülmúló világosság, aki egykor Mózesnek a könnyű hűvösben hátadat megmutattad, * dicsőség néked az Atyának isteni Igéje, aki most a világnak felragyogtál a nem alkonyodó nap fényével. * Dicsőség néked örök Isten, aki így voltál kegyes hozzánk a föld szülötteihez Dicsőség néked Dávid fia, aki minket, mint az anya, szülöttét, megszerettél. * Dicsőség néked szentséges szeretet, amely mindig lángolsz, és sohasem aludsz ki, * dicsőség néked irgalmas Üdvözítő, aki minden szomorkodót és terheltet örömmel töltesz el. * Dicsőség néked, aki a mindenséget bölcsességed és isteni szépséged fönségével ékesítetted fel, * dicsőség néked, aki az isteni szeretet forrását a föld szülötteinek megnyitottad. * Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség, az emberekben jóakarat.

8. konták

Különös volt hallani a bölcsektől Heródesnek Jézus születéséről, különös volt a jeruzsálemi öregeknek is látni a gyermek Jézust a templomban, aki hallgatta, és kérdezgette őket, és megrémülni értelmén és feleletein. Nem értették ugyanis az Írásokat, ahol Dávid próféta jövendölt róla: Fiam vagy te, én ma szültelek téged, ülj jobbomra, amíg ellenségeidet lábaid zsámolyává teszem. Ők pedig, a gonosz Heródeshez hasonulva, kimondják a szörnyűségeket: hogy legyen felfeszítve! Az irigység miatt ugyanis az eljövendő Messiás Krisztusnak nem énekelték: Alleluja.

8. ikosz

Egészen megmutatkoztál a földön, amint a mennyben, egyuralkodású, és hármasfényű világosság, hogy fényt árasztó sugaraiddal megvilágosítsd lelkünket, és szeretetednek életteremtő italát mindenki előtt feltárd, megfoghatatlan Uram, és, így az embert, akit alkottál, isteni ékességgel megajándékozd, és istenséged templomát fényesnek és tisztának mutasd be, angyali dicsőséghez sorozd. Mi pedig, akik a kerubokat titkosan képviseljük, és az életteremtő Háromságnak miattad, háromszor szent éneket énekelve, ezeket a hálás dicséreteket hozzuk neked:

Dicsőség néked irgalmas szívű Uralkodó, aki felülről lejöttél, hogy a bűnbánó bűnösökhöz közel légy, * dicsőség néked megfoghatatlan Isten, aki megadtad, hogy megismerjünk téged, hogy az előbbi fiúságot ajándékozd nekünk. * Dicsőség néked, fényt árasztó forrás, aki a bűnös tudatlanság sötétségét megvilágosítod, * dicsőség néked, mennyekből jött kenyér, aki az isteni értelem mannájával táplálsz minket. * Dicsőség néked, aki megmutattad nekünk emberszeretetednek isteni leereszkedését, * dicsőség néked, a világnak a bűnös romlásból való kigondolhatatlan és kimondhatatlan megmentése. * Dicsőség néked, kegyelem forrása, aki az embert a befogadhatatlan istenség templomává tetted, * dicsőség néked a fényességes ünnepség szépsége, amellyel eltelnek az egek, és a föld. * Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség, az emberekben jóakarat.

9. konták

Az egész angyali és emberi természet, összegyülekezve a szűk barlangban, mint királyi palotában, örvendezik: ó, a mennyei trónok hatalmas uralkodója, és a világ előtti uralmak igazságos Ura, emberszeretetből megjelentél a földön, és az emberekkel kívántál élni, hogy megszabadítsd Ádám nemzedékét az alvilág kínzásától. Valóban a mi örök Istenünk lévén, és új ember, aki akarattal megtestesült, és istenséggel megalázkodott, hogy a föld szülötteinek utat készítsen az üdvösségre, és isteni halhatatlanságot ajándékozzon azoknak, akik énekelik Neki: Alleluja.

9. ikosz

A sokbeszédű bölcsek, mivel nem tudják felfogni, hogy az idők előtt a tűzlángú trónuson a kezdetnélküli Atyával és isteni Lélekkel együtt a magasságban ülő, hogyan testesült meg most a Szűztől, mint ember, megfelelően a múlékony kicsinységhez, a megistenítés gazdagságát viselve, minket, a bűn és vétek szolgái lévén, Istennel kibékíteni fáradozik.. Vigadozzanak a mennyeiek, örvendezzenek a földiek, kérődzzenek a hegyek örömet, és a halmok igazságot, mivel irgalmazott az Úr népének, és az alázatos embereket megvigasztalta, mivel örökkévaló az ő irgalmassága. Mi pedig, az Isten jóakaratát dicsőítő minden hivővel, éneket ajánlunk az Úrnak:

Dicsőség néked, a kimondhatatlan tökéletességek magassága, ősszüleink bűnös hajlandóságának megszabadítása, * dicsőség néked, kifürkészhetetlen titkok mélysége, aki születésedben az egész világnak üdvösséget ajándékoztál. * Dicsőség néked, atyák Istene, a pátriárkák szeretett magasztalása, és a próféták édességes teljesülése, * dicsőség néked, látható és láthatatlan dolgok Teremtője, a világ jelen és jövendő sorsainak bölcs elrendezője. * Dicsőség néked, kimondhatatlan szeretet, aki képeddel és hasonlatosságoddal bennünket Ádámban megtiszteltél, * dicsőség néked, a kígyók fejeinek megtiprója, aki az ő halált hozó mérgétől lelkünket meggyógyítottad. * Dicsőség néked, aki a dicsőséges születésed előtti hódolókat isteni jó illattal töltöd el, * dicsőség néked, aki a szívük ajándékaikat neked felajánlókat, mint jó illatú áldozatot, megszenteled. * Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség, jóakarat az emberekben.

10. konták

Az üdvösség záloga, a nem vágott hegyből: az Istenszülőtől, a kézzel nem vágott szegletkő kivágatott, Krisztus Isten, hogy a természet szétszórtjait, keletről, és nyugatról, északról, és délről, isteni kinyilatkoztatásának fényével az istenismeretre vezesse, és az angyali örömök részeseivé tegye, és így, a mennyeiek, és földiek személyében az örökké örvendező Egyházat megerősítse. Őt, mint bűntelent, és szennyet nem ismerő Bárányt, a csillag kinyilvánította, hogy Isten, aki a világ üdvösségéért akarattal jön magát feláldozni, aki által az egész világ megvilágosodva, örvendezve énekli: Alleluja.

10. ikosz

A mennyei király, az Isten törvényét megszegő ősszüleinket a bűnbe esés után sem hagyta el, hanem, az üdvösség reményére egyenesen az Édenkertbe költözött. Most pedig, Ádám szegénységét felvévén, testileg a földön dideregtél Krisztus Istenünk, hogy az Édenkert előbb bezárt ajtaját újra megnyisd, és a könnyű utat a mennyek országába a híveknek előkészítsd, ahol, * dicsőségben kevésbé kisebb lévén az angyaloktól, mint, újonnan ültetett olajfa, az Atya dicsőségének asztala körül, az isteni dicsőségben fiúvá tetted, hogy szüntelenül ilyen dicséreteket hozzon neked:

Dicsőség néked mindenek Teremtője, aki egyedül bírod a halhatatlanságot, és megközelíthetetlen fényben élsz, * dicsőség néked irgalmas, bűnt nem ismerő, aki az ősszülői bűntől a világot megszabadítottad. * Dicsőség néked, világ Üdvözítője, aki magadra vetted minden bajunkat és betegségünket, * dicsőség néked legjobb pásztor, aki a világ üdvösségének zálogául saját lelkedet adtad. * Dicsőség néked, Egyház alapítója, aki mint Isten és ember, annak alapjául magadat helyezted, * dicsőség néked, az Atya ragyogása, és a Szentlélek lehelete, aki nem tiltottad meg arcod változatlan bevésését lelkünkbe. * Dicsőség néked édességes Jézus, aki mennyei Atyád akaratát dicsőségesen teljesítetted, * dicsőség néked irgalmas Üdvözítő, aki, mint Izsák, azelőtt, áldozatos szeretettel szolgáltál a világnak. * Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség, az emberekben jóakarat.

11. konták

Angyali éneket ajánl fel neked az Anyaszentegyház, irgalmas Üdvözítő, és nagy hangon énekli: A te születésed, Krisztus Istenünk, felragyogtatta a világnak az értelem fényét, ugyanis, benne a csillagoknak szolgálók, a csillag által megtanulták, hogy előtted boruljanak le, igazság Napja, és megismerjenek téged Kelet magasságából a világra jövőt, az emberek az újjászületés által megvigasztalódnak, legtisztább anyádat pedig, aki egyedül fönségesebb az egeknél, mint kerubtrónt, és istenséged legtisztább templomát szünet nélkül magasztaljanak, és neked, a hármasnapú fénynek, vidámsággal mondják: Alleluja.

11. ikosz

Fényt árasztó forrást, és hármasfényű istenséged hajnalát ragyogtatta fel a mindenségnek a te születésed, világ Üdvözítője, mert benne az Atya jóakaratát ismertük meg: úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy mindaz, aki benne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Mi pedig, üdvözítő, emberszereteted gazdagságától megáldva lévén, kimondhatatlan leszállásodat, és nem szegény kimerülésedet dicsőítjük, és örvendezve, ezeket mondjuk neked:

Dicsőség néked, aki eljöveteleddel a bűnös enyészetben megöregedett világot megújítottad, * dicsőség néked, irgalmas, aki az ördög gonoszsága által elcsábítottakat újra Istenhez térítetted vissza. * Dicsőség néked, értelem forrása, aki megtisztítod értelmünket a gonosz gondolatoktól, * dicsőség néked pásztorok pásztora, aki a tudatlanság sötétségéből az evangélium igazságának fényéhez vezetsz bennünket. * Dicsőség néked, a betlehemi jászlak el nem homályosodó világossága, örömünk, reményünk, és bizodalmunk, * dicsőség néked szívbeli édesség, aki nem utasítod vissza könnyes bűnbánatunkat. * Dicsőség néked szerető melegség, aki a bűn kétségbe esésében levőket a megbocsátás reménységével felmelegíted, * dicsőség néked, aki a bajokban és szomorúságokban, és a halál szörnyű órájában minket el nem hagysz. * Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség, az emberekben jóakarat.

12. konták

Jósággal és örömmel, és isteni dicsőséggel, amelyekkel a kerubok és szeráfok, és az összes mennyei erők eltelnek, telt el a föld, és rajta minden élő, amikor mint ember, a betlehemi barlangban emberként belejöttél, mennyeiek és földiek királya, mivel a dicsőséges titkot, az Atya örömhírét, hogy az Asszony ivadéka eltiporja a kígyó fejét, teljesítetted, Isten a földön testben jelent meg, hogy magával a mindenséget az Atyához vezesse. Ennek a te jóakaratodnak, Uralkodónk, és Urunk, az egész föld angyali módon énekli: Alleluja.

12. ikosz

Énekelve, ó Üdvözítő, emberré levésed kimondhatatlan titkát, a prófétával hisszük: ma ugyanis, mint a leöletésre előkészített ártatlan bárány, az értelemnélküli jászolba helyezkedtél. E dicsőséges eseményen csodálkozva, a menny, és a föld, és az angyalok rendjei, és a földiek minden nemzete, mindent áldozatul hozva, vallja: érettünk született a kisded csecsemő, az örökkévaló Isten! Mi pedig, mint a megjelent, és földön látható Istennek, és az Atyával együttesen örökkévaló Istennek, bátorkodunk ilyen dicséreteket hozni neked:

Dicsőség, néked, aki a mindenséget hordozod igéiddel, aki a fentről: a vízből és lélekből való születést az embereknek hirdetted, * dicsőség néked, amint Mózes felemelte a kígyót a pusztában, úgy kegyeskedtél felemelkedni a világ üdvösségéért. * Dicsőség néked a mennyei Atyának csodálatos Fia, aki a halhatatlanság forrását: vért és vizet ömlesztettél oldaladból a világnak, * dicsőség néked, aki lelked értünk való odaadásával üdvözítő Egyházat alkottál számunkra. * Dicsőség néked fényes öröm, mert benned, a hivők, az üdvösség reménységét bírván örvendezünk, * dicsőség néked kimeríthetetlen gazdagság, akit, országod le nem alkonyodó napján részeseivé lehetni reménykedve dicsérünk. * Dicsőség néked reménytelenek reménysége, az isteni örvendezésnek el nem múló ünnepsége, * dicsőség néked örökkévaló világosság, aki kijelentetted az egész világnak a háromszemélyű istenséget. * Dicsőség a magasságban Istennek, a földön békesség, az emberekben jóakarat.

13. konták

Ó, a kimondhatatlan és el nem gondolható irgalom mélysége, Isten báránya, Jézus Krisztus, aki gyermek vagy, testileg, amelyet a Szentlélek által a férfit nem ismerő Szűz méhében szőttél, hogy az emberekkel egylényegűnek mutatkozzál és minden könnyet és sóhajtást a föld szülötteinek arcáról elvegyél, és őket megközelíthetetlen istenséged részeseivé tegyél. Fogadd el tőlünk ezt a szegényes dicsőítést, és, amint az értelem nélküli jászolba, jöjj be szívünkbe, és szenteld azt a magad számára lakóhelyül, és hármasfényű istenséged világosságával ragyogj be bennünket, hogy az összes mennyeiekkel és földiekkel hozzuk neked az angyali éneket: Alleluja.

Újra az 1. ikosz, és 1. konták