Akathiszt szent Lőrinc vértanú főszerpaphoz

/Fordította: Lakatos László atya/

Még gyermekkorában Rómába került Spanyolországból. Diakónussá szentelték, és a szegények gondozását bízták rá. Amikor Valeriánus császár az Egyház kincseit kérte tőle, a szegényeket vezette eléje. 258-ban, Rómában tüzes rostélyon elevenen megsütötték.

Ünnepe: augusztus 10.

Konták, 3 hang

Minthogy szíved isteni tűztől lángolt, * a szenvedélyek tüzét végleg kihamvasztottad, * bajnokok erőssége, isteni ihletettségű Lőrinc vértanú, * és szenvedéseidben hittel kiáltottad: *Senki engem el nem tántorít Krisztus szeretetétől.

1. konták

Krisztusnak kiválasztott vértanúja és kedveltje, Lőrinc, főszerpap, és a szenvedésekben legyőzhetetlen nagyvértanú, dicsőítő énekekkel magasztalunk téged a bajokban védelmezőnket, aki állandóan a dicsőség Királyának aranyfényű trónusa előtt állsz. Te pedig, mivel a kínok tüzén át, mentél be a mennyei nyugalomba, szabadíts meg bennünket a szenvedélyek tüzétől és minden szomorúságtól, akik neked reménységben hangoztatjuk: Üdvözlégy legyőzhetetlen nagyvértanú, Lőrinc főszerpap.

1. ikosz

A főangyalok és angyalok rendjei, a szeráfok és kerubok seregei, és minden felső testnélküli erő gyülekezete, nagyon elcsodálkozott ilyen bátorságodon, ó Lőrinc nagyvértanú, mert gyönge emberi testben a testnélküli erők példaképének mutatkoztál, mert a vaságyon a tűztől égetve és sütve, Krisztusnak teljesen elégő élő áldozata voltál. Ezt a természetfeletti és az egy emberi értelem számára szörnyű türelmedet csak megemlítve, megrendülünk, és teljes szívből így énekelünk:

Üdvözlégy nagyvértanú, aki tűz és vas által jutottál el a mennyei nyugalomba. * Üdvözlégy, aki a főszerpapi rendben szolgálva, a vérontás nélküli Áldozat végzésével önmagadat teljesen áldozatul hoztad Krisztusnak. * Üdvözlégy gyémánt, akivel senki nem tudott megbirkózni, és nem győzött le. * Üdvözlégy, akit a hit sziklája az Úr parancsainak megingathatatlan alapján erősített meg. * Üdvözlégy, akinek küzdelmén csodálkoztak a felsőbb erők. * Üdvözlégy, akinek csodálatos türelmén megrendül az emberi sokaság. * Üdvözlégy legyőzhetetlen nagyvértanú, Lőrinc főszerpap.

2. konták

Látva a római Egyház szentséges főpapja az isteni bölcsességű Sixtus, a te nagy bizalmadat az Úr iránt, ó szent Lőrinc nagyvértanú, megszeretett téged, főszerpapját, és dicsőítve az Urat, rád bízta Isten házában a gondoskodást a szegényekről, és Isten ügyefogyott gyermekeiről, és minden szomorkodóról és megbántottról, akik Isten kegyelmét és segítségét kérték, és téged mint jó adományozót bírva az Úr szent templomában, lélekben örvendezett, megtanítva bennünket is, hogy énekeljük miattad jótevő Istenünknek: Alleluja.

2. ikosz

Istentől megvilágosított értelmet bírva, ó Krisztus bátor hitvallója, Lőrinc, e világ gyönyöreit is megvetve, törekedtél szenvedő tanítód: szent Sixtus nyomába, és hozzá, teljes szerető lelkedből hangoztattad: „Hova mégy atyám, fiad nélkül? Hova sietsz ó szent főpap főszerpapod nélkül? Te sohasem mutattál be nélkülem áldozatot, milyen kellemetlen mutatkozott bennem atyai kegyességed előtt? Talán nem vizsgáltál meg engem, hogy kedves szolga legyek számodra? És ha társ voltam számodra Krisztus Isteni Titkainak végzésében, a vérnek Krisztusért való kiontásában is miért nem közösködöm veled? Végy engem atyám, fiadat magaddal, végy engem, ó tanító, tanítványodat, és add, hogy én előtted legyek áldozat Istennek, amint Ábrahám fia Izsák, és amint István első főszerpap Péter főapostolnak, és rám tekintve, aki befejeztem vértanúsággal, magad később sietsz a koszorúhoz.” Ilyen szereteteden csodálkozva, ó Krisztus nagyvértanúja, meghatottan hangoztatjuk neked a dicséreteket:

Üdvözlégy, aki a világ iránti szeretetet Isten iránti szeretettel győzted le magadban. * Üdvözlégy, aki a tűznél erősebbnek mutattad azt a szeretetet. * Üdvözlégy, aki teljes szívből, teljes lélekből, teljes elméből és teljes értelemből megszeretted Krisztust, a mennyei Tanítót és a pásztorok Fejedelmét. * Üdvözlégy, aki szintén megszeretted a földi pásztor-atyát: főpapodat és oktatódat. * Üdvözlégy, mert szeráfi szeretettől lángoló szent lelked, az apostol szerint mindent szeret, mindent elhisz, mindent remél, mindent eltűr. * Üdvözlégy, aki ezeket az apostoli szavakat magadba fogadtad, hogy a szeretet soha nem szűnik meg. * Üdvözlégy legyőzhetetlen nagyvértanú, Lőrinc főszerpap.

3. konták

A Magasságbeli erejétől megerősítve, ó szent vértanúk, bátran hirdettétek az igazi Világosságot: Krisztust, Akitől felvilágosítva törekedtetek a mennyei dicsőségre: mert azt mondta szent Sixtus szerpapjainak, és rabtársainak Felicissimusnak és Agapétosznak: Testvéreim, és sorstársaim, ne féljetek az ideig-tartó kínoktól, tudjátok, milyen kínokat szenvedtek előttünk a szentek, hogy az örök élet koronáját nyerjék el. Maga Krisztus Istenünk hagyott nekünk példát. Ne féljetek azért Krisztusért szenvedni, hogy Vele uralkodjatok.” Erre a hitvallásra figyelve, te is, ó nagy szenvedő, Lőrinc, a mennyei hajlékok elérésére törekedtél, hangoztatva magad, és bennünket buzdítva, hogy énekeljük a rólunk gondoskodó Istennek:

Alleluja.

3. ikosz

Az egész keresztény világ érte való imádkozóknak tart, ó szent vértanúk, örömmel világosul fel emiatt, és téged, Krisztus nagy vértanúja Lőrinc, magasztalva, templomokat épít nevednek, meghajol arcod ikonjai előtt, úgy ismerve téged, mint buzgó szomorkodót és védelmezőt, és dicséretül ilyeneket hangoztat neked:

Üdvözlégy földi angyal és mennyei ember. * Üdvözlégy szent tettek férfija. * Üdvözlégy, aki nagy vagy a szenvedésekben, erős a türelemben, bátor a szomorúságokban. * Üdvözlégy, aki az Úr jobbjának erejétől hatalmas vagy, csodálatos a küzdelmekben, dicsőséges nemzedékről nemzedékre. * Üdvözlégy, aki által ékeskedik a bátor vértanúi sereg. * Üdvözlégy, akinek legyőzhetetlen türelmén csodálkoznak a felső angyali erők. * Üdvözlégy legyőzhetetlen nagyvértanú, Lőrinc főszerpap.

4. konták

A dühösség viharával Krisztus nevére lihegve, a hitetlen emberek törekedtek, a keresztényekre, hogy átadják őket a legkegyetlenebb kínoknak, a vadállatok marcangolására. a kardhalálra és a tűzre. Te pedig, ó nagyvértanú, ezeknél is kegyetlenebb halált fogadtál, tűz által lévén sütögetve, mint a sült kalács, ételre a vérszomjas embereknek, akiknek vadállati lényük van, de az ellenséges erő semmit nem ért el, mert a Krisztus iránti szeretettől lángolva mondtad az apostollal: „Ki választ el Isten szeretetétől, szomorúság, vagy szűkség, vagy üldözés, vagy éhség, vagy ruhátlanság, vagy baj, vagy kard, amint meg van írva: miattad halódunk egész nap, olyanok vagyunk, mint a leöletésre szánt juhok, de mindezekben győzedelmeskedünk a minket Szerető miatt.” Kérd nekünk is, hogy ez a nagy szeretetünk legyen, ó Isten kedveltje, megtanítva, hogy a Hadvezérnek énekeljük: Alleluja.

4. ikosz

Hallván szent Sixtus szeretettől késztetett szavaidat, és lélekben előre látva a jövendőket, így felelt neked: „ Nem hagylak el téged, gyermekem, de nagyobb kínokra tartalak meg téged, mert nagyobb küzdelmek vannak előtted Krisztusért. Én, mint öreg, könnyebb harcra megyek, neked pedig a legdicsőségesebb viadalt és ünnepséget kell bemutatni a hóhér fölött, ne sírj tehát, de tudd meg, hogy kimúlásom után három napra jössz ó levita, papod után, nem szükséges számodra az én jelenlétem, mint valami segítség: Illés elhagyta Elizeust, de nem vette el tőle a csodatevő erőket. Menj ebben az időben, és az egyházi kincseket oszd szét a szegényeknek és szükségben levőknek, belátásod szerint.” Ezt az ígéretet, és főpapodnak akaratát hallván, te, mint az ő engedelmes főszerpapja, nagy gondossággal törekedtél, hogy ezeket, megtedd, tanítván bennünket, hogy énekeljük neked:

Üdvözlégy, aki a szeretet, és az Úrban való hit, és a főpásztornak való engedelmesség miatt a kínokra törekedtél. * Üdvözlégy, aki a szűk és fájdalmas úton mentél, és a keresztet, mint igát felvetted és Krisztust követted. * Üdvözlégy, aki az örök nyugalom reménysége által vezetve, a küzdelemre bátran kiálltál. * Üdvözlégy, aki a földi élvezeteknél jobban kívántad meg az örök dicsőség ragyogását. * Üdvözlégy, aki a legkegyetlenebb kínok fenyegetését, mint a paradicsomi vigasztalás édességét hallottad tanítód ajkairól. * Üdvözlégy, aki ettől az ígérettől megvigasztalódtál és örvendeztél. * Üdvözlégy legyőzhetetlen nagyvértanú, Lőrinc főszerpap.

5. konták

A benned működő Isten erejének segítségével nagy csodát tettél a Krisztus iránti erős szereteted miatt, ó Krisztus dicsőséges vértanúja, amikor főpásztorod és tanítód szavainak befejezése után, te, ó szent Lőrinc, amint elbeszéli életrajzod, „ minden templomi edényt és kincset vévén, megkerested az egész városban rejtőző papokat és ügyefogyott keresztényeket, és őket megtalálva, nekik adtad a szükséges eszközökre,” és ott, meggyógyítva minden szemtől és fejtől szenvedőt, csodálatos csodatevőként jelentél meg, dicsőséges életedben, ezért, a halál után is, szent ereklyéiddel és csodás csodatevő ikonjaiddal meggyógyítasz minden betegséget, akik oltalmadhoz teljes lélekkel folyamodnak, Istennek pedig, mint minden irgalom Megadójának éneklik: Alleluja.

5. ikosz

Meglátta a fényt a vak Crescention, akihez te imádkozva, ezt mondtad: „Urunk Jézus Krisztus, aki megnyitotta a vakon született szemeit, Ő világosítson meg téged!” és, amint életrajzod mondja, „a kereszt jelét rajzolva a vak szemeire, az azonnal látott is, és látta Lőrinc arcát és megörvendett.” Ez Narcissus keresztény házában történt, aki előtt azonnal, szent Sixtus elbeszélése szerint, Kiriaka özvegynek a Kelionnak nevezett hegyen, házába, belépve, ahol sok keresztény összegyűlt, meggyógyította őt fejének betegségéből, kezeinek feltevése által, és mondva: „Urunk Jézus Krisztus nevében légy egészséges!” Befogadva lévén azért ott elég sok keresztény, amint Nárcissus házában is voltak, elmentél a nepotiánusok barlangjaiba, vive az ott rejtőző keresztényeknek, amik élelemre szolgáltak és más szükségeseket, mert ott összegyűlt mintegy hetvenhárom ember, velük találta Jusztin papot is. Gondolatban és szeretetben találva téged ezen az utadon, így hangoztatjuk:

Üdvözlégy ó vándorokat szerető, aki a szegényekre és ügyefogyottakra pazaroltad az egyházi gazdagságot. * Üdvözlégy, aki az egyházi vagyont megmentve a hitetlenek elrablásától, az élő Egyháznak: az ügyefogyottaknak adtad. * Üdvözlégy, aki a földi kincsekkel mennyei kincseket: a szentek dicsőségét találtad meg. * Üdvözlégy, aki ezekkel a kincsekkel a szegényeket, ügyefogyottakat, és bajokban levőket tápláltad. * Üdvözlégy, aki az ügyefogyottak kezei által a mulandó gazdagságot, a romolhatatlan kincsek megtalálására bocsátottad elő. * Üdvözlégy, aki a vándorok szeretetéért, és a szenvedésekért a halhatatlanság koszorúját nyerted el. * Üdvözlégy legyőzhetetlen nagyvértanú, Lőrinc főszerpap.

6. konták

Az igazság hirdetői, az istenhordozó szent vértanúk tűzön és vízen át mentek a mennyei nyugalomba, akikről az apostol szavaival kell elmondani, hogy ezek a vértanúk nagy és számlálhatatlan kínoktól gyötörve „megköveztettek, ketté vágattak, kísértést szenvedtek kard halállal haltak meg, akikre nem volt méltó az egész világ.” Ezért tehát mi is, az apostol szavai szerint, „a tanúk ilyen nagy felhőjétől körülvéve, letéve minden terhet és a bennünket környező bűnt, türelemmel fussuk meg az előttünk levő küzdőteret, feltekintve a hit szerzőjére és bevégzőjére: Jézusra.”, Akinek vidámsággal és teljes szívünkből hangoztatjuk: Alleluja.

6. ikosz

Fénylő arccal állván Decius ítélőszéke előtt, ó szent Lőrinc, örvendeztél a jövendő vértanúság koronájának inkább, mint a világi dicsőség koronájának, és, amikor ő megkérdezett: „Hol vannak az egyházi kincsek”? semmit nem feleltél az esztelennek, hasonlóan a küzdelem Fejedelméhez, Krisztus Istenhez, Aki nem adott feleletet, az Őt kérdező Heródesnek. Megharagudott azért Decius, átadott téged Valerián helytartónak, ő pedig börtönbe zárt téged, ahol te, sok vakot meggyógyítva, buzdítasz minden hívőt, hogy így hangoztassa:

Üdvözlégy, a testi bajok orvosa. * Üdvözlégy, a mennyei lakások közbenjárója. * Üdvözlégy, aki a testi vakságot Krisztus nevével meggyógyítod. * Üdvözlégy, aki a lelki vakságot az igaz Isten ismeretével elűzted. * Üdvözlégy, Krisztus tanításának igazságait a hitetlenség és istentelenség ködében szépségesen hirdető. * Üdvözlégy, az evangélium fényességének a halálos istentelenség sötétségében és árnyékában ülőknek nagy megmutatója. * Üdvözlégy legyőzhetetlen nagyvértanú, Lőrinc főszerpap.

7. konták

A lenti világ szépségét, a gazdagságot és a földi dicsőséget elhagytad, ó Krisztus legyőzhetetlen harcosa, Lőrinc nagyvértanú, főszerpap, és a kínok kegyetlen ösvényén a mennyei felsőlakásokhoz igyekeztél, ahol, a dicsőség Urának trónja előtt állva, az angyali seregekkel énekled Neki a győzelmi éneket: Alleluja.

7. ikosz

Amikor meglátta Hippolit, a börtön parancsnoka az általad meggyógyított Lucillus vak rabot, akit a keresztséggel is felvilágosítottál, és más sok vakot, akik hozzád mentek, hogy te, életrajzod elbeszélése szerint „Jézus Krisztus nevének segítségül hívása, és a kereszt jelével kezedet szemeikre tevése által látókká teszed őket,„ ezen tehát csodálkozva, és nem hagyva el a hitetlenek tévelygését, tudakolta tőled: „Mutasd meg nekem az egyházi kincseket”, te, ó nagyvértanú, ezt felelted neki: „Ó, Hippolit, ha hinni fogsz a mindenható Atyaistenben, és Fiában az Úr Jézus Krisztusban, meg lesz neked mutatva a kincs, és az örök élet adatik neked.” Ezután tehát, kivezettetve a börtönből Hippolit házába, felvilágosítva őt, megkeresztelte, felvilágosítva lévén pedig a keresztséggel, ezt mondta: „Láttam az ártatlan lelkeket nagy örömben,” amint elmondja az életrajz, „ ott voltak a kincsek, amikről Lőrinc beszélt neki, hogy láthatókká lesznek, mert a keresztség órájában megmutatta neki csodálatos látomás által a mennyei örömöket.” Ezen örvendezve Hippolit, Krisztushoz vezette egész házát, amelytől ó dicséretes vértanú, de tőlünk is, fogadd el ezeket:

Üdvözlégy nagy vértanú, apostol és hithirdető. * Üdvözlégy gyors orvos, keresztelő és hitvalló. * Üdvözlégy, aki kínokban lévén, nem hagytad el Krisztus hirdetését. * Üdvözlégy, aki a vértanúi koszorúval az apostol elnevezést kiérdemelted. * Üdvözlégy, aki törekedve a kínok felé, az igehirdetés munkáit nem szűntetted meg. * Üdvözlégy, aki magukat a kínokat is Krisztus dicsőségének élő hirdetésére fordítottad. * Üdvözlégy legyőzhetetlen nagyvértanú, Lőrinc főszerpap.

8. konták

Földi kincs után buzgólkodva, Valerián hóhér megkínzott téged, ó szent Lőrinc, akinek meg is ígérted, hogy megmutatod a kincseket: „Adj nekem időt két vagy három napra, és én megmutatom neked a kincseket.” Miután elbocsátottak téged a börtönből, és emiatt Decius császár elé vittek, te, ó nagyvértanú, összegyűjtötted a szegények, özvegyek, árvák, és vakok, sánták és betegek nagy sokaságát Hippolit házába, három nap múlva, pedig kivezetve őket Decius és Valerián színe elé, ezt kiáltottad hozzájuk: „Örök kincsetek lesz ezekben az edényekben belehelyezve, akiket láttok, és aki javait ezekbe az edényekbe helyezi, nyereséggel kapja azt vissza a mennyországban.” Add meg tehát nekünk is imádságaid által, ó szent nagyvértanú, hogy földi múlandó kincseinket sajnálkozás nélkül, ezekbe a tisztes edényekbe helyezzük, várva a mennyei visszafizetést, és énekelve Istennek a dicséret énekét: Alleluja.

8. ikosz

Látván Decius császár és Valerián helytartó, hogy megszégyenültek, nagyon megharagudtak, és már nem a kincsek miatt kínoztak meg téged, hanem a bálványimádás felé vonzottak, mert irgalmatlanul megverve, és a kínzások különféle eszközeivel fenyegetve meg téged, Deciusnak hangoztattad: „Ó átkozott, mindezeket én már régen kívántam, mint lakomákat, mert amik előtted kínzásoknak látszanak, számomra dicsőség,” amikor megparancsolta a hóhérnak, hogy minden keresztényt vezessenek erre a lakomára, azt mondtad: „Nem méltók beszennyezett szemeitek azokat látni, akiknek nevei fel vannak írva a mennyekben.” Amikor pedig ismét vertek és égettek és már imádkoztál lelked eltávozásáért, hangot hallottál a mennyből: „Még nagyobb szenvedéseid lesznek!” ezt bár hallották a hitetlenek, de nem tudták megérteni, honnan van, még kegyetlenebb kínokat adtak, amelyekről megemlékezve jámboran hangoztatjuk neked:

Üdvözlégy, aki az értünk megvert és szenvedő Krisztusért veréseket szenvedtél. * Üdvözlégy, aki lelkedet adtad az Úrért, és örök életet találtál. * Üdvözlégy, aki a szenvedések szűk útján mentél be a mennyei nyugalomba. * Üdvözlégy, aki a tűztől égetve kioltottad a gehenna örök tüzét. * Üdvözlégy, mert a kínokban szüntelenül imádkoztál, ebben utánozva a Getszemániban és a kereszten imádkozó Urat. * Üdvözlégy, aki szüntelenül az imádságban és szeretetben égtél, add meg nekünk is a mindenek Teremtőjéhez való imádságnak ezt az ajándékát. * Üdvözlégy legyőzhetetlen nagyvértanú, Lőrinc főszerpap.

9. konták

Egész lelkedből megszeretve az Urat, akit a legkegyetlenebb kínok között is, mint vidámságok között, ó a vértanúk között nagy, Lőrinc, szüntelenül dicsőítettél, ezért Krisztus is erejének jelét nyilvánította ki rajtad, elküldve angyalát, akit látván az egyik Román nevű katona, felkiáltott: „Szent Lőrinc, látok egy fényes ifjút, hogy melletted áll, és kendővel törüli sebeidet és egész testedet. Megesketlek azért téged az Úr Krisztusra, Aki elküldte hozzád angyalát, ne hagyj el engem.” Ezt a csodás jelet a hóhérok nem akarták figyelembe venni, varázslásnak gondolván azt, téged újra a börtönbe zártak, ahol te, megkeresztelve Románt, előkészítetted őt a vértanúság küzdelmére, ő pedig, fejét az éles kard alá hajtva, örömmel hangoztatta, mint te is az Úrnak a dicséret énekét: Alleluja.

9. ikosz

A sokat beszélő szónokok nem tudják kifejezni és megérteni a legkegyetlenebb kínokat, amikor, amint mondja életrajzod, ó nagy Lőrinc, „ vaságyat hoztak, és arra helyezték a ruhátlan vértanút Decius és Valerián előtt, és szén parazsat tettek alá, a szolgák pedig vas villákkal felülről odaszorították azon az ágyon a vértanú testét, és meggyújtották, sütögetve, mint ehető húst.” Ezt a szenvedésedet csak elgondolva, megdöbbenünk, és szorgalmasan hozzuk neked ezeket a dicsőítő énekeket:

Üdvözlégy, tűzön sütögetett és égetett, a bennünket égető szenvedélyek tüzét enyhítsd imádságaid által. * Üdvözlégy, vaságyon fekvő, közbenjárásoddal kelts fel a tétlenség ágyából. * Üdvözlégy, aki a kegyetlen kínokat nagylelkűen eltűrted, ragadj ki a bennünket körülvevő szenvedélyekből. * Üdvözlégy, aki nem törődtél a szenvedésekkel, hogy az örök dicsőséget megnyerd, imádkozz, hogy mi is elragadjuk ezt a dicsőséget. * Üdvözlégy, aki testi szomorúságok által mentél be a felső lakásokba, segíts, hogy mi is eljussunk azokba. * Üdvözlégy, aki a türelem magasságát bemutattad, a türelem szoros és szomorú útját könnyítsd meg nekünk ebben az életben. * Üdvözlégy legyőzhetetlen nagyvértanú, Lőrinc főszerpap.

10. konták

Meg akarván menteni lelkedet, testeddel nem törődtél, áldozatul hozva magadat az Úrnak, amint hóhéraidnak mondtad: „Én magamat áldozatul hozom Istenemnek jó illatszer gyanánt töredelmes lélekben,” és amikor a hóhérok nagyon meggyújtották az ágyat, újra azt mondtad a királynak: „Lásd, ó átkozott, hogy ez a tüzes szén számomra enyhülést hoz, neked pedig örök kínokat: mert tudja az én Istenem, hogy az Ő szent nevéért rágalmaztatván, nem fordultam el, megkérdeztetvén parancsai felől, most égve, hálát adok Neki.” Ilyen nagylelkűségre a legszörnyűbb kínokban taníts bennünket is, ó bátor nagyvértanú, hogy elérve a jó ígéreteket, veled énekeljük a győzelmi éneket Krisztus Istennek: Alleluja.

10. ikosz

Az érzéketlen falnál keményebbnek mutatkozott az istentelen hóhér, mert, amint mondja életrajzod, dicsőséges Lőrinc, hogy „az ott jelenlevők mindnyájan csodálkoztak ilyen királyi kínzáson, hogy élő embert parancsolt megsütni.” Te pedig, ó nagyvértanú, imádságosan mondtad: „Hálát adok neked Uram, Jézus Krisztus, hogy megerősítettél engem,” és a hóhérokhoz fordulva ezt mondtad: „Íme, ó átkozottak, megsütöttétek testemnek egyik oldalát, fordítsatok a másikra, és egyétek megsütött húsomat,” és újra az Úrnak: „Hálát adok neked Uram, Jézus Krisztus, hogy méltattál engem bemenni kapuidon,” és ezeket mondva kilehelted lelkedet. Hódolva ilyen dicsőséges kimúlásodnak, meghatottan hangoztatjuk neked:

Üdvözlégy, aki kimúlásoddal nagyon megszégyenítetted hóhéraidat. * Üdvözlégy, aki nagyon megszégyenítetted a törvényszegőket. * Üdvözlégy, aki rövid türelmeddel csodálatba ejtetted az egész emberi természetet. * Üdvözlégy, mert ebben a türelemben úgy mutattad magadat, mint testnélküli, hasonlónak a felsőbb erőkhöz. * Üdvözlégy, aki mindezeket hálásan eltűrve, az örök élet dicsőséges örökösének mutatkoztál. * Üdvözlégy, aki jó harcot harcolva, az örök dicsőség örökös társának mutatkoztál. * Üdvözlégy legyőzhetetlen nagyvértanú, Lőrinc főszerpap.

11. konták

Halotti éneket hozott neked elsőként, ó Lőrinc vértanú, az általad megkeresztelt Hippolit börtönőr, aki azon az éjszakán ellopta testedet, és illatszerekkel lepelbe csavarta azt, és Jusztin pappal Cipriána özvegy házába vitte, aki ott volt azon a napon könnyek közt böjtölve. Késő éjszaka, amint mondja életrajzod, „testedet a barlangba vitték, amely annak az özvegynek falujában volt. Összegyűlvén pedig sok keresztény, és nagyon sírva, ott éjszakai imádságokat végezve, tisztességesen eltemették a vértanút, és szent Jusztin pap, és mind a többi, részesültek Krisztus Legtisztább Testének és Vérének Titkaiban.” Erről mi is megemlékezve, illatszer helyett az imádság könnyeit ajánljuk neked, és a temetési sóhajtozási énekeket követve énekeljük miattad Istennek: Alleluja.

11. ikosz

Krisztus világossága, amely megvilágosít és felvilágosít mindeneket, világosította meg lelkedet, ó isteni bölcsességű nagyvértanú, ezért, tisztes ereklyéid, és arcod hasonmásának ikonjai, kimúlásod után is kimeríthetetlenül forrásozzák a gyógyulásokat, vigasztalást és örömet minden betegnek, szomorkodónak és csüggedőnek, bátorítva őket, hogy kövessenek téged a hitvallásban, türelemben, bátorságban, és a Krisztus iránti erős szeretetben, amelytől lángolva a szenvedésekben csodálatos példát mutattál, és bennünket is taníts meg, hogy így énekeljünk:

Üdvözlégy, aki a nagy szeretetet és a Krisztus iránti hitet utolsó leheletedig megőrizted. * Üdvözlégy, aki a szeretetben megőrizve a hitet, a hit által szerezted meg a bátorságot, és ezekkel az ellenséges fondorlatokat legyőzted. * Üdvözlégy, aki a szűk úton mentél be a magasságokba. * Üdvözlégy, aki az igaz élettel az örök lakóhelyeket érted el. * Üdvözlégy, aki a világban élve, lelki szemeiddel a világfölötti szépséget szemlélted. * Üdvözlégy, a nagy Rómának és az egész világnak dicsősége és ékessége. * Üdvözlégy legyőzhetetlen nagyvértanú, Lőrinc főszerpap.

12. konták

Az Úrtól földi életedben neked adott kegyelmet tisztelve, hogy meggyógyítsd a betegségeket, hisszük, hogy halálod után is gyógyítod a tisztes ereklyéidhez, és isteni kegyelemtől megdicsőített ikonjaidhoz hittel járulókat, ó szent nagyvértanú, reméljük pedig, ó Isten kegyeltje, hogy meggyógyítva a hozzád menekülő betegek testi szemeit, egyúttal felvilágosítod a lelki szemeket is, és most, amint azelőtt is, tanítva az általad felvilágosítottakat, hogy énekeljék a mindenek Teremtőjének: Alleluja.

12. ikosz

Énekelve nagy szenvedéseidet, ó Lőrinc, Krisztus nagy kedveltje, dicsérjük a számunkra gyengéknek felfoghatatlan hosszútűrésedet, boldognak mondjuk Krisztus erős megvallását, és tisztelve szent és dicsőséges emlékedet, ó közbenjárónk, és gyógyítónk, tudjuk, hogy a zsoltáros szava szerint, „örök emlékezetben lesz az igaz.” Ezért, szeretettel dicsőítve téged, tiszta szívvel és ájtatos lélekkel, bár bűnös, de buzgó ajkakkal, meghatottsággal így hangoztatjuk:

Üdvözlégy Isten nagy ajándékainak számunkra szüntelen megadója. * Üdvözlégy igen kiváló kedves, és a kínzások között legyőzhetetlen vértanú. * Üdvözlégy, aki erős türelemben nyerted meg lelkedet, és ezzel a türelemmel számunkra is megmutattad az örök üdvösség példáját. * Üdvözlégy, aki ezzel a türelemmel a hóhér vakmerőségét legyőzted megtanítva, hogy azzal mi is győzzük le ősi ellenségünk vakmerőségét. * Üdvözlégy, aki ebben a türelemben magadat a testnélküli szeráfokhoz hasonlónak mutattad. * Üdvözlégy, aki ezzel a fönséges türelemmel, a „legyőzhetetlen” elnevezést kaptad minden keresztény nemzedéktől. * Üdvözlégy legyőzhetetlen nagyvértanú, Lőrinc főszerpap.

13. konták

Ó, nagy, minden dicséretre méltó, a szenvedésekben legyőzhetetlen Lőrinc nagyvértanú, és főszerpap, fogadd el teljes lelkünkből ezeket a neked a neked hozott dicséreteket, és bennünket, Isten kegyelmét, segítségét és üdvösségét várókat őrizz meg minden betegségtől, bajtól és rossztól, ne vesd meg sóhajtozásainkat a betegségekben és bajokban, gyűjtsd össze könnyeinket, és a Vigasztaló Úr trónusához vidd el, kimúlásunk órájában pedig áll mellénk, és a dicsőség Urának trónjánál értünk járj közben, hogy a felső lakásokban énekeljük Neki az angyali éneket: Alleluja.

Újra az 1. ikosz és az 1. konták.