Szertartási könyveink

Az egyházi év liturgikus szolgálatainak változó részeit az alábbi könyvekből vesszük:

Egész évben, de elsősorban pünkösd után használjuk az úgynevezett Oktoéchoszt (paraklétikon), amit magyarul nyolchangú énektárnak mondunk. Ez a liturgikus könyv, tartalmazza a vasárnapok és hétköznapok istentiszteleteinek hetenként változó énekeit. 8 hangra van felosztva. Egy-egy hang a szombat esti kis vecsernye énekeivel kezdődik, aztán folytatódik a nagyvecsernye, kis esti zsolozsma, éjféli zsolozsma, reggeli zsolozsma, és a Szent Liturgia változó énekeivel. Ugyanezekre az alkalmakra (a kis vecsernye kivételével) a hét minden napjára találunk benne változó énekeket: hétfőn az angyalok, kedden keresztelő szent János, szerdán és pénteken a szent kereszt, csütörtökön az apostolok és szent Miklós, szombaton a vértanuk és megholtak tiszteletére. Természetesen a vasárnap Krisztus feltámadása gondolatának van szentelve. A 8 egyházi hangnemnek megfelelően 8 hétre tartalmazza a fent említett egyházi énekeket, aztán újra az 1. hanggal kezdődik a kör. Használata korlátozott mértékben Húsvétkor kezdődik a nagyszombat esti Bazil-Liturgia vecsernyéjén, fényes héten a 7. hang kivételével mindegyik hang vecsernyei éneke sorra kerül, majd folytatódnak az utrenyei énekekkel. Az Énektár teljes mértékben Mindenszentek vasárnapja után használatos Lázár szombatjáig. A nagy ünnepek vagy szentek szolgálatai változó mértékben korlátozzák használatát, olykor teljesen ki is szorítják. Nevezik Paraklétikonnak, Vigasztalások könyvének is. Magyar nyelven nem beszerezhető, de a fontosabb részek kivonata ott szerepel minden ima- énekes- és zsolozsmáskönyvben.

Ugyancsak egész évben használatos a Ménea. Ez tartalmazza az év minden napjához a napi szent tiszteletére írt, istentiszteleteken használatos énekszövegeket. Az állandó ünnepek istentiszteleteinek szövegeit is a Ménea tartalmazza. A 12 hónapnak megfelelően 12 Ménea van, vagy ennél kevesebb, a könyvek kötésétől függően. Nagyon rövid kivonatát Ménologionnak nevezzük.

A nagyböjt során használnuk az úgynevezett triódiont, vagy más néven nagyböjti énektárat. Ebben a könyvben a Vámosról és farizeusról elnevezett vasárnaptól Nagyszombatig terjedő időszak istentiszteleti énekei találhatók Nevét onnan kapta, hogy a benne előforduló kánonok nagy része csak 3 (tri-) ódából áll. Ebben a könyvben találhatók a teljes, 9 ódából álló kánonok is, mivel a kánonok II. ódáját nagyböjti időben használják. Tágabb értelemben azt az időszakot is Triódnak nevezik, amelyben ezt a könyvet használják.

A húsvéti időszakban, más néven a szent ötvened idején használjuk a Pentekosztáriont, agy más néven Virágos triódiont. Benne a Húsvéttól Mindenszentek vasárnapjáig terjedő időszak énekei találhatók. Az Oktoékhoszból is tartalmazza a szükséges énekeket, ezért annak használata a Szent Ötvened tartama alatt szükségtelen.

A fontosabb szertartások szövegei mellett az előbbi könyvek kivonatai megtalálhatók ima- énekes- és zsolozsmáskönyveinkben is.

Az apostoli olvasmányokat az apostolos könyvben, az evangéliumi olvasmányokat pedig az oltáron elhelyezett evangéliumos könyv tartalmazza.

Az apostolos könyv az istentiszteleti könyv, amely a 4 evangélium és a Jelenések könyvének kivételével a többi újszövetségi szent könyvet tartalmazza (Apostolok cselekedetei, Szent Pál levelei, Katolikus levelek). Húsvéttól kezdjük olvasni az Apostolok cselekedeteinek könyvével, és szakaszokra osztva egy év leforgása alatt végigolvassuk. A jelentősebb szakaszokat többször is vesszük. A felolvasó vagy kántor olvassa.

Az evangéliumos könyv liturgikus értelemben azt a könyvet jelenti, amelyben a négy evangélium szövege található. A bizánci szertartású egyház nagy tiszteletben részesíti, díszes kötésben állandóan az oltáron tartja. A Liturgia kezdetén áldást ad vele, és kis-körmenetben hordozza körül a szentélyben. Mindegyik evangélista evangéliumát több szakaszra osztva egy év leforgása alatt olvassák fel. Olvasásukat Húsvétvasárnapján Szent János evangéliumával kezdik, Pünkösdtől Szent Máté evangéliumával folytatják, aztán Szent Márkéval, Keresztfelmagasztaltatás ünnepe után Szent Lukács evangéliuma következik, majd ismét Szent Márk evangéliumával zárul a felolvasás rendje.

Az előbbieken túl a papok több, a szertartások szövegeit tartalmazó könyvet is használnak. Ilyen könyv az Eukhologion (to mega), a nagy imádságos könyv. A szabályos Euchologion tartalmazza a 3 Szent Liturgia szövegét, az esti és reggeli zsolozsma végzési rendjét, a szentségek és különféle szentelmények kiszolgáltatásának a szövegét és menetét. (Az egyházmegye által kiadott Euchologion csak a szentségek és szentelmények szövegét és szertartását tartalmazza.)

A főpapi szertartáskönyv neve Archiieratikon. Ebben a könyvben a püspök által végzett Liturgia és egyéb szertartások szövegeit és menetét lehet megtalálni.

További könyv még a Horologion: (Csaszoszlov), az Imaórák könyve. ez Magában foglalja a Liturgián kívül az istenszolgálatok állandó szövegét, szertartási rendjét, ezen kívül a szentek és ünnepek tropárjait, kontákjait, prokimenjeit, alleluja-verseket. A hívek ennek tartalmát a zsolozsmáskönyvben találhatják meg, illetve kisebb részben az imaórákról kiadott kisebb füzetben.

Elsősorban a kántosok számára készült könyv az Irmologion, mely lényegében egy éneklési jelekkel (hangjegyekkel) ellátott énekeskönyv. Magában foglalja azokat a dallamokat, amelyeken az irmoszokat, tropárokat, mintadallamokat és az istenszolgálat többi énekét kell énekelni. Sajnos Magyarországon jó ideje nem adtak ki hivatalosan Irmologiont.

A szertartások végzésének szabályait az úgynevezett Typikon: (Usztáv) írja le. Ez a könyv egyrészt az istentiszteletek szabályos végzéséhez is ad utasítást, másrészt az egyes vasárnapok, emléknapok, ünnepek, stb. összetalálkozásánál ad útbaigazítást a papnak és kántornak az istentisztelet végzéséhez. Magyarországon minden évben kiadásra kerül az adott évre alkalmazott kivonata Szertartási utasítás címen. Az ebben foglaltak szerint kell elvégezni a szertartásokat.