Bevezetés

Egy férfi gépkocsival utazik. Minden rendben van a kocsival is és az országúton is. Élvezi az autózást. Egy önfeledt pillanatban azonban hirtelen egy hangot hall a háta mögött: „Vigyázz, fordítsd a volánt balra!” Reflexszerűen balra rántja a volánt és abban a pillanatban feltűnik egy hatalmas teherautó jobb felől. Szörnyű karamboltól menekült meg! De még nincs vége! Jóformán fel sem ocsúdott az előbbi ijedtségből, máris megszólal háta mögött ugyanaz a hang: „Fékezz!” Ő azonnal a fékre tapos, és mit lát? Abban a pillanatban feltűnik a kocsi előtt egy gyalogos. Ha nem fékez, már nem tudta volna elkerülni a gázolást! Ez már sok a mi emberünknek is! Megáll az útszélen és félénken kérdez, úgy hogy hátra sem mer pillantani: „Ki vagy te?”„Én a te őrzőangyalod vagyok! És mindig melletted vagyok!” - hallja a választ! „Hogyan? Mindig velem vagy? De könyörgöm, hol voltál akkor, amikor megnősültem?”

Ez vicc valami fontos dologra hívja fel a figyelmet! Az őrzőangyal valóban mellettünk van mindig. Csakhogy, amikor az ember megnősül, vagy férjhez megy, más hangokra figyel! Nem hallja meg az őrzőangyal szavát.

És ha ezeket komolyan átgondoljuk, már helyben is vagyunk! Akik házasságkötésre készülnek, nagyon komoly elhatározást akarnak megvalósítani. A jegyesoktatásokon a papok vállalják fel az őrzőangyal szerepét, és szeretnék figyelmeztetni néhány fontos dologra. Olyanokra, amelyeket alaposan meg kell fontolni, mielőtt sor kerül a házasságkötésre.

Mire is akarják ráirányítani a figyelmet?

Nagy divat lett a templomi esküvő! A kommunista időkben ez volt a jelszó: „Luxus élet, luxus halál, osztályon felüli temetés!” Ma ez elmúlt, vagy inkább kibővült a jelszó: „Templomi esküvőt akarunk!” És nem is mindegy hogy hol mondjuk ki a boldogító „Igen”-t. Legalább a budai Mátyás templom, vagy a Szent István bazilika, vagy a debreceni nagy templom, vagy a Szent Anna templom!

Csakhogy a házasság nem tréfa! Az esküvő nem divatcikk, a házasság elkötelezettség!

Elkötelezettség: egymás iránt! (Tudom kihez tartozom! Elszegődtem!) - Isten iránt! (Vállalom a hit szerinti életet!)

Aki tehát egyházi esküvőt köt, elfogadja a katolikus Egyház házasságról szóló tanítását, vállalja a keresztény életformát. Ehhez ad eligazítást ez a házassági előkészítés, a jegyesoktatás.

Más oldalról megfogalmazva: a mai fogyasztói társadalom mindenben terméket lát. Azt veszi meg, ami a legtöbb hasznot hozza a számára. Ha most az egyházi házasságot is ezen a szemüvegen keresztül nézzük, akkor azt kell mondanunk, a látványos külsőségeken túl az egyházi házasság számos többletet biztosít az együttélés más formáival szemben. Ilyen például a hűség, a bizalom, a jó életű gyermek, a szerető család, a bajok esetén a gondviselés segítségének megtapasztalása, stb.. Ezek az előnyök azonban csak akkor nyilvánulnak meg, ha rendeltetésszerűen kívánjuk „igénybe venni” a házasság szentségét. A jegyesoktatás egyféle használati utasítás a jól működő házassághoz.