LITURGIA LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE – 37. Hogy szerkesszek utrenyét?

Vegyünk ismét egy „sima”, egyszerű vasárnapot, mondjuk a pünkösd utáni nyolcadikat, ami idén (2015-ben) július 19-ikére esik. A kiindulópontot most is soros hang (a 7.) képezi, a szentek helyét pedig ezúttal az első hat egyetemes zsinat atyái foglalják el.

Nézzük tehát az utrenyét.

A szokott elemek után az alaphangot az Isten az Úr utáni tropárok jelentik: előbb a feltámadási tropár, majd az atyáké és az istenszülői ének, köztük a Dicsőség, illetve a Most és kezdetű előversek. Az előversek a tropárok esetén mindig a tropárok dallamának rövidebb változatai. Utána a leülők következnek. Ezek ugyancsak tropár-dallamon futnak, ezúttal csak a feltámadási leülők szerepelnek.

A tropárok rendszerét Az angyalok gyülekezete kezdetű éneksor követi, amely a feltámadás eseményét idézi fel. Ez után jön sorra az ipakoj, a felmeneti ének (vagy lépcsőének) a soros hangból, ezeket csak „olvasva” végezzük; és következik a prokimen, amely az adott hang alap­énekei közé tartozik. Rövid zsoltársor, amelyet esetleg vers, versek és követnek. Néhány további ének is ilyen prokimen-típusú (Mint a Minden élek vagy a Szent az Úr).

A prokimen egy további egységet vezet be, ezt diákonikonnak is szokás vezetni, mert – ha lehet – a diákonus végzi. Könyörgés, áldás után a soros evangélium következik, most a 8. feltámadási evangélium. Ezek az evangéliumok nem a hangok sorát követik, hanem külön rendszert alkotnak, és úgy mennek végig a liturgikus éven. Nagyobb ünnepeknek persze megvan a saját utrenyei evangéliuma. Az evangéliumot az utrenyén az oltár felé fordulva végezzük, akárcsak a húsvéti evangéliumot. Az evangélium után a Látván Krisztus kezdetű imádság következik, az evangélium-csókolás vasárnapi renddel, és az Üdvözítsd kezdetű hosszabb ekténia, amelyben felsoroljuk a jelesebb szenteket és a napi tiszteletre is kitérünk.

A következő jelentő egység a kánon. A szó mérőónt, súlypontot jelent, és valóban ez az ének­fűzér az utrenye súlypontja, és nem más, mint az üdvösségtörténet rövid összefoglalása. Kilenc ódából állna, de 2. óda soha nincs, és ez a hallgatás a kimondhatatlan előtti hódolás jele. A 3. és a 6. óda után kontákokat is beiktatunk: a hang, illetve az atyák kontákját. A hang kánonjával párhu­zamosan az időszaki katavászia ódáit is vesszük, ezúttal a Fölnyitom-katavásziát. A kánonok végez­tével a Szent az Úr kezdetű ének következik, amely prokimen-rendszerű, majd a fényénekek (a feltámadás és az atyák tiszteletére, valamint istenszülői ének).

A következő egység a dicséreti sztichirák sora. Bevezető sorok után (Minden lélek…) 8 sztichira következik, ebből négyet a hangból, négyet az atyák tiszteletéből veszünk, az előversekből hatot vasárnapról, kettőt az atyák tiszteletéből, Dicsőség-re az atyák tiszteletéből veszünk sztichirát, Most és-re (mint rendszerint) az Áldásteljes kezdetű éneket vesszük, az Istenszülő tiszteletére.

A Nagy doxológia utána a Ma lett kezdetű tropár következik. Itt annyi a választási lehetőségünk, hogy a páros vagy a páratlan számú tropár közül választhatunk. Nagy elbocsátóval zárjuk a reggeli zsolozsmát, amelyben a feltámadás titka mellett a zsinati atyák kerülnek említésre. Áldás után – érdekes módon – még egy ének kerül sorra: az evangéliumi sztichira, ezúttal a 8., a soros evangéliumnak megfelelően.                                                                                                                          (Cs. I.)