Vecsernye

Vecsernye: (heszperinon) alkonyati zsolozsma, a bizánci szertartású egyház liturgikus napjának első istentisztelete. Részei: A pap kezdő áldása és a szokásos kezdet után a zsoltárok (a pap ezalatt esti papi imádságokat mond), sztichirák, esti énekek, ekténiák, újra sztichirák, végül Simeon hálaéneke, befejező tropárok és elbocsátás. Időtartamát és ünnepélyességét tekintve van kis-, köznapi- és nagyvecsernye. A legnagyobb ünnepek előtt a nagyvecsernyébe litiát is iktatnak, és összekapcsolják a reggeli istentisztelettel. Néhány alkalommal a vecsernyét Szent Liturgiával is összekapcsolják, ilyenkor a vecsernyének kb. a felét végzik, folytatva a Szent Liturgia olvasmányaival. Néhány esetben különleges előírás szerinti vecsernye van. Nagyböjtben az első felét vasárnap délután ünnepélyesen, nagyvecsernyei renddel végzik, a másik felétől egyszerűbbé válik a menete, a végén pedig szokásos tropárok helyett bűnbánati tropárok vannak leborulásokkal. Húsvét fényes hetében a húsvéti szokásos kezdet után elmaradnak a zsoltárok, mindennap teljes díszben végzett ünnepi nagyvecsernye van, a 8 hang feltámadási énekei közül minden nap mással, a végén pedig húsvéti előversekkel, keresztcsókolással és húsvéti sztichirákkal. Ritkábban a csonka nagyvecsernye is előfordul, amikor a kérő ekténia után azonnal elbocsátás történik.

Kapcsolódó anyagok:

§    Liturgikus lexikon

§    Nagyvecsernye

§    Kisvecsernye

§    Köznapi vecsernye

§    Böjti vecsernye

§    Csonka vecsernye

§    Litiás vecsernye

 

(A szócikket írta: Lakatos László)