Zsolozsma

Zsolozsma: az egyháznak az a hivatalos istentisztelete, amelyet felszentelt egyházi személy (püspök, papjai) vezetésével, az egyház által jóváhagyott imákkal, énekekkel, az egyház által előírt és megszabott módon, a nép részvételével végeznek. A zsolozsma alapja a 150 zsoltár, amelyet, rendszerint hetente egyszer, Nagyböjtben pedig kétszer imádkoznak el. A zsoltározást szentírási olvasmányok, különféle egyházi himnuszok és imádságok szövik át. A zsolozsma egyes részei mindennap ugyanazok, mások naponkint, hetenként vagy időszakonként váltakoznak benne. Részei: alkonyati zsolozsma, kis esti, éjféli zsolozsma, reggeli istentisztelet, 1, 3, 6 és 9. imaóra, előábrázoló (déli) istentisztelet és a mezórionok. E részek elnevezése mutatja azt az időt, amikor ezeket, főleg a szerzetesek végezték. A mai gyakorlatunk erősen lerövidítette, és általában reggelre vagy estére tette nyilvános végzésüket. A Szent Liturgiát pótló zsolozsma a déli istentisztelet.

Kapcsolódó anyagok:

§    Liturgikus lexikon

 

(A szócikket írta: Lakatos László)