Ima a Megváltó sírjánál
(Nagypénteken)

Pap: Könyörögjünk az Úrhoz!

Nép: Uram, irgalmazz!

Ima

Pap: Uralkodó Urunk, Jézus Krisztus, mi Istenünk, áldunk és magasztalunk téged, mint Megváltónkat és jótevőnket, a tisztes és isteni nagyböjt eltöltéséhez nekünk nyújtott gazdag segítségedért, mely böjtnek töredelmes viselésére saját példád által serkentettél bennünket s tartamát, a mi üdvösséges megtérésünkre, lelkünk és testünk megtisztulására, negyvennapi időben határoztad meg. Véghetetlen kegyességednél fogva avval is megvigasztaltál bennünket, hogy böjti vezeklésünk fele útján, a te drága kereszted képe előtt leborulhattunk és azt méltatlan ajkaink hozzáérintése által csókolhattuk; dicsőítvén téged, mint keresztfán megfeszített Istenünket. Áldunk és magasztalunk téged, hogy megengedted szemlélnünk a te kedveltednek, Lázárnak, negyednapi feltámadását és Jeruzsálembe való ünnepélyes bevonulásodat, mely alkalommal követői lehettünk ama zsidó gyermekeknek, kik pálmaágakat tartván kezükben hozsannát kiáltónak neked. Áldunk és magasztalunk téged, hogy méltattál bennünket legszentebb és üdvösséghozó kínszenvedésed csodálhatására s egyszersmind érdemesítettél, hogy a mai szent napon vérző kebellel boruljunk le a te isteni kereszted, a lándzsa, nádvessző, ecetes szivacs, élethozó halálod és szent oldalad sebe előtt, melyből vér és víz folyt a világ üdvösségére; s fájdalmas szívvel tanúi legyünk keresztről való levételednek és testszerinti sírba helyeztetésednek. Áldunk és magasztalunk téged, megváltó Istenünk, a boldogító reményért, hogy kegyességed szerint megengeded nekünk a te dicsőséges feltámadásod fényes emlékünnepét is elérnünk, melyen örömtől eltelve téged az arkangyalokkal, angyalokkal, kerubokkal, szeráfokkal, minden mennyei erőkkel és szentekkel, kiváltképpen pedig szeplőtelen anyáddal, az istenszülő Szűzzel, dicsérendünk és magasztalandunk. Mostan pedig üdvhozó halálodat és eltemettetésedet dicsőítve szent sírod előtt mély alázattal leborulunk és e szent hajlékba egybegyűlt szolgáidért áhítattal könyörgünk: fogadd kegyesen a mi megtérésünket, imádságainkat, böjtöléseinket, könnyeinket, sóhajtásainkat s térdhajtásainkat, miket szívünk töredelmességében s lelkünk alázatosságában, bűneink bocsánatára néked felajánlunk. Fogadd kegyesen a mi gyónásainkat és bűnbánatainkat, miképp elfogadtad a vámszedő alázatos fohászkodását, és bocsásd meg nekünk, harmadnapi föltámadásodért, minden szándékosan és akaratlanul elkövetett vétkeinket. Tisztíts meg bennünket is, mint ahogy megtisztítottad a lábaidat könnyhullatással áztató bűnös nőt; és fogadj be minket is, mint befogadtad a téged megtagadó s később vétke felett keserű könnyek közt bánkódó Pétert. Öntsd szívünkbe a te félelmedet, hogy teljes szívünkből tiszteljünk és imádjunk téged, s többé ne térjünk vissza a tisztátalan és gonosz cselekedetekre; hanem add, hogy őrizzük meg a te parancsolataidat éltünk minden napjaiban, és a te akaratod szerint járjunk; és méltass bennünket, miképp kárhozat nélkül részesüljünk legtisztább testedben és drága véredben, hogy részeseivé tétetvén a te harmadnapi feltámadásodnak, minden szentekkel együtt a mennyeknek országára is méltóknak találtassunk. Mert te vagy az irgalom és üdvössé Istene és néked dicsőítést, hálaadást, tiszteletet és imádást küldünk fel, a te kezdetnélküli Atyáddal, legszentebb, jóságos és elevenítő Lelkeddel együtt most és mindenkor és örökkön-örökké.

Nép: Ámen.