Templomszentelés

(Csak püspöki meghatalmazással végezhető.)

Pap: Áldott a mi Istenünk öröktől fogva, most és mindenkor és örökkön-örökké.

Nép: Ámen.

Dicsőség néked Istenünk, dicsőség néked!

Mennyei Király, Vigasztaló, igazságnak Lelke, ki mindenütt jelen vagy és mindeneket betöltesz, minden jónak kútfeje és az életnek megadója, jöjj el és lakozzál mibennünk, és tisztíts meg minket minden szennytől, és üdvözítsd, Jóságos, a mi lelkünket!

Szent Isten, szent Erős, szent Halhatatlan irgalmazz nekünk!

Szent Isten, szent Erős, szent Halhatatlan irgalmazz nekünk!

Szent Isten, szent Erős, szent Halhatatlan irgalmazz nekünk!

Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek, most és mindenkor és örökkön-örökké. Ámen.

Szentháromság, könyörülj rajtunk! Urunk, tisztíts meg bűneinktől! Uralkodó, bocsásd meg vétkezéseinket! Szent, tekintsd és gyógyítsd meg betegségeinket a te nevedért!

Uram, irgalmazz! Uram, irgalmazz! Uram, irgalmazz!

Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek, most és mindenkor és örökkön-örökké. Ámen.

Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved, jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek; és ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól.

Pap: Mert tied az ország, a hatalom és a dicsőség, Atya és Fiú és Szentlélek, most és mindenkor és örökkön-örökké.

Nép: Ámen.

Uram, irgalmazz! (Tizenkétszer)

Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek, most és mindenkor és örökkön-örökké. Ámen.

Jertek, imádjuk a mi királyunkat és Istenünket!

Jertek, imádjuk Krisztust, a mi királyunkat és Istenünket!

Jertek, boruljunk le, és imádjuk magát Jézus Krisztust, a mi királyunkat és Istenünket!

50. zsoltár

Könyörülj rajtam Isten! a te nagy irgalmasságod szerint, és könyörületed sokasága szerint töröld el gonoszságomat. * Moss meg engem mindinkább gonoszságomból, és bűnömből tisztíts meg engem. * Mert elismerem gonoszságomat, és bűnöm előttem vagyon mindenkor. * Egyedül neked vétettem, és gonoszt előtted cselekedtem, hogy igaznak találtassál beszédeidben, és győzedelmes légy, midőn ítéltetel. * Mert íme vétekben fogantattam, és bűnökben fogant engem anyám. * Mert íme az igazságot szereted; a te bölcsességed titkos és elrejtett dolgait kinyilatkoztattad nekem. * Hints meg engem izsóppal, és megtisztulok; moss meg engem, és a hónál fehérebb leszek. * Add, hogy örömet és vigasságot halljak, és örvendezzenek megalázott csontjaim. * Fordítsd el orcádat bűneimről, és töröld el minden gonoszságomat. * Tiszta szívet teremts bennem, óh Isten, és az igaz lelket újítsd meg belső részeimben. * Ne vess el engem színed elől, és Szentlelkedet ne vedd el tőlem. * Add vissza nekem üdvözítésed örömét, és uralkodó lélekkel erősíts meg engem. * Megtanítom utaidra a gonoszokat, és az istentelenek hozzád térnek. * Szabadíts meg engem a vérbűntől, Isten, üdvösségem Istene, és nyelvem magasztalni fogja a te igazságodat. * Uram! nyisd meg ajkaimat, és szám a te dicséretedet fogja hirdetni. * Mert ha kedvelnéd, bizonyára áldozatot adtam volna; de az égő áldozatokban nem gyönyörködöl. * Áldozat Istennek a kesergő lélek; a töredelmes és alázatos szívet, óh Isten, nem veted meg. * Cselekedjél kegyesen Uram, jó akaratodból Sionnal, hogy épüljenek Jeruzsálem kőfalai. * Akkor veszed kedvesen az igazság áldozatát, az ajándékokat és égő áldozatokat, akkor tesznek oltárodra borjakat.

 

Az 50. zsoltár olvasása alatt körmenet a templom körül. Az áldozópap szentelt vízzel hintve a külső falakat mondja:

Hints meg engem izsóppal és megtisztulok; moss meg engem és a hónál fehérebb leszek, az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek nevében. Ámen.

A zsoltár után:

Tropár
(1. hang)

A nemzetekből gyűlt egyház a szentelési körmenetet tisztelettel fogadván, ma Krisztus Istenünk legtisztább és romolhatatlan oldalának életadó vérével ékesíttetik: miért is ti, az egybegyűlt hívek énekkarai, dicsőítsétek a szent Szűztől megtestesültet, az Atyával és a Szentlélekkel együtt uralkodót, – a mindeneket fenntartó egy Istenséget.

Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek, most és mindenkor és örökkön-örökké. Ámen. (4. hang)

Tekints szolgáid imádságaira, óh Szeplőtelen! Enyhítsd gyötrő szenvedéseinket, s minden aggódástól szabadíts meg minket; mert te vagy a mi egyedüli, szilárd és biztos erősségünk. A te oltalmad alá menekülünk, hogy meg ne szégyenüljünk, Istenszülő, kik hozzád fohászkodunk. Engedj a mi kéréseinknek, kik néked hittel énekeljük: üdvözlégy Királynénk, mindnyájunk segítője, öröme s védelme és lelkünk üdvössége!

Nagyasszonyunk! Fogadd szolgáid imádságait és ments meg minden szükségtől és aggódástól.

A templomajtó előtt:

Pap: Töredelmesen térdet hajtva könyörögjünk az Úrhoz!

Nép: Uram, irgalmazz!

Ima

Pap: Úr Isten, kit bár a menny és a föld magukba nem foglalhatnak, szent nevednek mindenkori dicsőítésére e földön lakhelyet választani kegyeskedtél, buzgón kérünk téged: tekints kegyelmesen e templomhelyre a legáldottabb s mindenkor szűz Máriának pártfogása, szent N.-nek (kinek a templom esetleg ajánlva van) s összes szentjeidnek közbenjárása által, és tisztítsd meg azt szent malasztodnak kiárasztásával és mindenkoron szeplőtelenül őrizd meg. És valamint Dávidnak kedves szolgádnak ájtatos fogadalmát Salamon fia fáradozásai által teljesedésbe menni engedted, úgy kegyeskedjél meghallgatni jelen munkánkban a mi óhajtásainkat is és távoztasd el innét az ellenséges erők minden ármányát, a mi Urunk Jézus Krisztus által.

Nép: Ámen.

Az áldozópap jobbjával kereszt alakban háromszor megjelölve a templomajtót mondja:

Az Atyának † és Fiúnak † és Szentléleknek † nevében. Ámen.

Ezután fennhangon:

Békével lépjünk be!

Nép: Az Úr nevében!

Pap Könyörögjünk az Úrhoz!

Nép: Uram, irgalmazz!

Ez alatt az áldozópap a szent kereszttel megnyitja az ajtót és a hívekkel együtt a templomba lép. Eközben a kántor énekli:

Versének
(8. hang)

Mint ahogyan Zakeus házának belépésed által üdvöt szereztél Krisztus Urunk, úgy most is, fölszentelt szolgáid s velük együtt angyalaid bemenetével adj békességet e hajléknak, és Szentlelked malasztjával tisztítsd, szenteld meg és lakhelyednek fogadd azt, üdvözítvén és megvilágosítván a mi lelkünket.

Az áldozópap az oltár elé áll, a kántor pedig olvassa:

121. zsoltár

Vigadok, mikor azt mondják nekem: Az Úr házába megyünk. Lábaink tornácaidban állanak, Jeruzsálem! Jeruzsálem városul építtetett, melynek közjavaiban mindenki részesül. Mert oda mennek fel a nemzetségek, az Úr nemzetségei, Izrael bizonysága szerint, hálát adni az Úr nevének. Mert ott vannak az ítélőszékek, ott Dávid házának széke. Kérjétek, amik Jeruzsálem békességére vannak. Legyen bőség szeretőidnek. Legyen béke a te erősségedben és bőség a te tornyaidban. Atyámfiaiért és barátaimért békességet óhajtok neked. A mi Urunk Istenünk házáért jót kívánok neked.

Nagy ekténia

Pap: Békességben könyörögjünk az Úrhoz!

Nép: Uram, irgalmazz!

Pap: A mennyei békéért és lelkünk üdvösségéért könyörögjünk az Úrhoz!

Nép: Uram, irgalmazz!

Pap: Az egész világ békességéért, Isten szentegyházainak jólétéért és mindnyájunk egyesítéséért könyörögjünk az Úrhoz!

Nép: Uram, irgalmazz!

Pap: Ezen szent hajlékért s mindazokért, kik ide hittel, buzgósággal és istenfélelemmel járnak, könyörögjünk az Úrhoz!

Nép: Uram, irgalmazz!

Pap: Istenszerető N. püspökünkért, a tisztes áldozópapságért, a Krisztus-szerinti segédlő papságért, az egész egyházi rendért és a népért könyörögjünk az Úrhoz!

Nép: Uram, irgalmazz!

Pap: Ezért az újonnan épült egyházért könyörögjünk az Úrhoz!

Nép: Uram, irgalmazz!

Pap: Hogy legyen lakhelye az isteni malasztnak, könyörögjünk az Úrhoz!

Nép: Uram, irgalmazz!

Pap: Hogy a Szentlélek ereje és működése által isteni megszentelést nyerjen, könyörögjünk az Úrhoz!

Nép: Uram, irgalmazz!

Pap: Hogy megszenteltetése üdvös hatású maradjon, könyörögjünk az Úrhoz!

Nép: Uram, irgalmazz!

Pap: Hogy e hajlékban imádságaink meghallgatásra és kedves fogadtatásra találjanak, könyörögjünk az Úrhoz!

Nép: Uram, irgalmazz!

Pap: Hogy itten a vérontásnélküli áldozat méltóan mutattassék be, könyörögjünk az Úrhoz!

Nép: Uram, irgalmazz!

Pap: Hogy ez egyházban lelki töredelmességünk által vétkeink bocsánatát nyerjük, könyörögjünk az Úrhoz!

Nép: Uram, irgalmazz!

Pap: Oltalmazz, ments meg, könyörülj és őrizz meg minket, Isten, a te kegyelmeddel!

Nép: Uram, irgalmazz!

Pap: Legszentebb, legtisztább, legáldottabb dicső királynénkat, az Istenszülő és mindenkorszűz Máriát minden szentekkel együtt említvén, önmagunkat, egymást s egész életünket Krisztus Istenünknek ajánljuk!

Nép: Néked, Uram.

Fennhang

Pap: Mert téged illet minden dicsőség, tisztelet és imádás, Atya és Fiú és Szentlélek, most és mindenkor és örökkön-örökké.

Nép: Ámen.

Pap: Töredelmesen térdet hajtva, könyörögjünk az Úrhoz!

Nép: Uram, irgalmazz!

Ima

Pap: Urunk Jézus Krisztus, az élő Istennek, fia, igaz Isten, a kezdetnélküli Atyának kiáradó fényessége és ábrázata, örök élet, a legtisztább hegyből, a Szűzből kezek nélkül kivágott szegletkő, és az egyháznak megingathatatlan alapja, ki drága véred ontásával alapítottad egyházadat, haláloddal fölemelted; föltámadásoddal befejezted, mennybemeneteleddel megáldottad, Szentlelked lejövetelével pedig megszentelted és kiterjesztetted azt; alázatosan kérünk téged, küldd le Szentlelked malasztját és áldd † meg ez alapkőnek letételét; valamint a te neved dicsőségére (vagy: szent születésed, mennybemeneteled emlékére; vagy: szűz Mária, N. szent tiszteletére) megkezdett eme épület egész alapját. És te, ki alfa és ómega, kezdet és vég vagy, mely kezdetben az Atya eleinte mindeneket alkotott, légy kezdete, haladása és befejezése e munkának is. Az alapítókat pedig és a munkásokat áldd meg, kezeik munkáját tedd sikeressé és e templom építéséhez és befejezéséhez az összes szükséges dolgokat isteni gondviseléseddel bőségesen add meg, hogy elkészülvén a te dicsőséged háza, dicsőíttessék benne a te legszentebb és nagy neved, mely az Atyával és Szentlélekkel együtt áldatik öröktől fogva, most és mindenkor és örökkön-örökké.

Nép: Ámen.

120. zsoltár

A hegyekre emelem szemeimet, onnét jő segítség nekem. Az én segítségem az Úrtól van, ki a mennyet és földet teremtette. Nem hagyja ingadozni lábadat és nem szunnyadoz, ki téged őriz. Íme nem szunnyadoz és nem aluszik, ki őrzi Izraelt. Az Úr őriz téged, az Úr a te oltalmad jobb kezed felől. Nappal nem éget téged a nap, sem éjjel a hold. Az Úr megőriz téged minden gonosztól, őrizze meg az Úr lelkedet. Őrizzen az Úr jártodban és keltedben mostantól és mindörökké.

Ez alatt az áldozópap szentelt vízzel hinti meg az oltárt, a mellékasztalt s a templomhajó falait s eközben mondja:

Hints meg engem izsóppal és megtisztulok; moss meg engem és a hónál fehérebb leszek.

Ezt ismétli az 50-ik zsoltár minden egyes Verse után.

50. zsoltár

Könyörülj rajtam Isten! a te nagy irgalmasságod szerint, és könyörületed sokasága szerint töröld el gonoszságomat.

Moss meg engem mindinkább gonoszságomból, és bűnömből tisztíts meg engem.

Mert elismerem gonoszságomat, és bűnöm előttem vagyon mindenkor.

Egyedül neked vétettem, és gonoszt előtted cselekedtem, hogy igaznak találtassál beszédeidben, és győzedelmes légy, midőn ítéltetel.

Mert íme vétekben fogantattam, és bűnökben fogant engem anyám.

Mert íme az igazságot szereted; a te bölcsességed titkos és elrejtett dolgait kinyilatkoztattad nekem.

Hints meg engem izsóppal, és megtisztulok; moss meg engem, és a hónál fehérebb leszek.

Add, hogy örömet és vigasságot halljak, és örvendezzenek megalázott csontjaim.

Fordítsd el orcádat bűneimről, és töröld el minden gonoszságomat.

Tiszta szívet teremts bennem, óh Isten, és az igaz lelket újítsd meg belső részeimben.

Ne vess el engem színed elől, és Szentlelkedet ne vedd el tőlem.

Add vissza nekem üdvözítésed örömét, és uralkodó lélekkel erősíts meg engem.

Megtanítom utaidra a gonoszokat, és az istentelenek hozzád térnek.

Szabadíts meg engem a vérbűntől, Isten, üdvösségem Istene, és nyelvem magasztalni fogja a te igazságodat.

Uram! nyisd meg ajkaimat, és szám a te dicséretedet fogja hirdetni.

Mert ha kedvelnéd, bizonyára áldozatot adtam volna; de az égő áldozatokban nem gyönyörködöl.

Áldozat Istennek a kesergő lélek; a töredelmes és alázatos szívet, óh Isten, nem veted meg.

Cselekedjél kegyesen Uram, jó akaratodból Sionnal, hogy épüljenek Jeruzsálem kőfalai.

Akkor veszed kedvesen az igazság áldozatát, az ajándékokat és égő áldozatokat, akkor tesznek oltárodra borjakat.

Versének
(6. hang)

Áldd meg Uram a te neved dicsőségére épített e hajlékot és megszentelésed által tisztítsd meg; hallgasd meg itten mondandó imádságainkat és töröld el a mi szándékosan és akaratlanul elkövetett vétkeinket, méltass minket malasztod elnyerésére és mindnyájunkon könyörülj, a te nagy irgalmasságod szerint.

25. zsoltár

Ítélj meg engem, Uram! mert én ártatlanságomban jártam; és az Úrban bízván, nem fogok lankadni. Próbálj meg engem, Uram! és kísérts meg engem; égesd veséimet és szívemet. Mert a te irgalmasságod szemeim előtt vagyon; és gyönyörködöm igazságodban. Nem ültem a hiúság gyülekezetében; és a gonosztevőkkel nem járok. Gyűlöltem a gonosztevők gyülekezetét; és az istentelenekkel nem ülök. Megmosom kezeimet az ártatlanokkal, és körülveszem, Uram! a te oltárodat. Hogy halljam a dicséret szózatát és elbeszéljem minden csodádat. Uram! szeretem a te házad ékességét és a te dicsőséged lakhelyét. Isten! ne veszítsd el az istentelenekkel az én lelkemet és a vérszopó férfiakkal életemet, kiknek kezeikben gonoszság vagyon, jobbkezük tele ajándékokkal. Én pedig ártatlanságomban jártam; válts meg engem és irgalmazz nekem. Az én lábam egyenesen állott; a gyülekezetekben áldalak téged, Uram!

Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek, most és mindenkor és örökkön-örökké. Ámen. (8. hang)

Uram, ki dicsőséged szolgálatára az angyalok és arkangyalok rendjeit és seregeit állítottad, engedd, hogy e szentelés által angyalaid lejövén s itten szolgálván, ővelük együtt mi is dicsőíthessük nevednek felségét és jóságod által, óh kegyelmes, megszenteltessünk.

Az áldozópap az oltár előtti lépcsőn térdelve mondja:

Töredelmesen térdet hajtva, könyörögjünk az Úrhoz!

Nép: Uram, irgalmazz!

Ima

Pap: Urunk, erők Istene, ki kiömlesztéd malasztodat a te szint apostolaidra és a mi isteni ihlettségű atyáinkra, alázatosan esedezünk hozzád: véghetetlen emberszeretetednél fogva terjeszd ki felénk isteni kezedet s méltass minket, kik bűnös és érdemetlen szolgáid vagyunk, mennyei asztalodra, melyet is, óh szentek Szentje, isteni szolgálatodra és imádásodra e helyen megerősíteni kegyeskedjél! Töltsd be újonnan felállított szent oltárodat malaszttal és dicsőséggel és ajándékozd neki a te letörölhetetlen † megszentelésedet, hogy mi azon neked, mint egyetlen királyunknak és Urunknak szolgáljunk és egyszülött Fiad, a mi nagy Istenünk és megváltó Jézus Krisztusunk vérontás nélküli áldozatát, vagyis az ő legtisztább testét és drága vérét, néked bemutassuk. Mert te vagy a mi megszentelésünk s téged dicsőítünk a te egyszülött fiaddal és Szentlelkeddel együtt, most és mindenkor és örökkön-örökké.

Nép: Ámen.

Ezek után az áldozópap antimensionnal, keresztel, evangéliummal és meggyújtott gyertyákkal szereli föl az oltárt, és rendszerint megkezdi a szent liturgiát. Az amboni imádság után az áldozópap a következő könyörgést énekli:

Könyörögjünk az Úrhoz!

Nép: Uram, irgalmazz!

Ima

Pap: Kezdetnélküli, változhatatlan, kifürkészhetetlen, kimondhatatlan, felfoghatatlan, láthatatlan, mindenható Isten, atyáink Istene, minden látható és láthatatlan lény Alkotója, ki igéddel semmiből hoztál létre mindeneket, ki bölcsességed szerint teremtetted az eget és az ő erősségére alapítottad a földet: kérünk téged, hallgasd meg imádságunk szavát és küldd le szent egedből a te bőséges malasztodat és áldásodat e hajlékra, hogy kedvesek legyenek előtted a vérontás nélküli áldozatok, melyek fölszentelt papjaid által az ő saját bűneikért és a nép vétségeiért néked itten felajánltatni fognak. Hallgasd meg a keresztény hívek könyörgéseit minden szükségükben, melyekben kérnek és segítségül hívnak téged; légy hozzájuk irgalommal és nézd el minden vétségeiket. Mert te vagy összes javaink kútfeje s az üdvösség útjának oktatója, most és mindörökkön-örökké.

Nép: Ámen.

Végül, ha az áldozópap óhajtja, éneklik a hálaadást s az ekténiákat, mire a szokásos elbocsátás s az éltetések következnek.