Miskolci Apostoli Exarchátus története

Az első világháború előtt Magyarország területén az ország lakosságának csaknem tíz százalékát kitevő görögkatolikusság (9,7%) több egyházmegyéhez is tartozott (Eperjesi, Fogarasi, Hajdúdorogi, Körösi, Munkácsi, Nagyváradi Egyházmegye). Trianon után a görögkatolikusság aránya csupán 2,2% lett. Az egyházmegyék közül az új határokon belül csak a Hajdúdorogi Egyházmegye maradt meg érintetlenül. Az Eperjesi Egyházmegye 20 parókiája maradt hazánk területén: Borsodban – Abod, Irota, Múcsony, Rakaca és Viszló; Abaújban – Abaújszántó, Abaújszolnok, Barakony, Baskó, Boldogkőváralja, Csobád, Felsővadász, Filkeháza, Gadna, Garadna, Homrogd, Kány, Mogyoróska és Szárazkék; Zemplénben – Mikóháza. Ezen parókiák kormányzására Vaskovics Antal múcsonyi esperes parókus kapott megbízást. A Munkácsi Egyházmegyéből csupán egy parókia, Rudabányácska, valamint két jelentősebb filia (leányegyház): Beregdaróc és Kölcse maradt Magyarországon, melyek kapcsolatban maradtak az egyházmegyei központtal.

Habár a húsz egyházközség a Hajdúdorogi Egyházmegyéhez csatolást látta volna megfelelő megoldásnak, s ezt kérvényezték is, a Szentszék e parókiák különállása mellett döntött. XI. Pius pápa (1922-1939) felhatalmazása alapján Francesco Marmaggi prágai nuncius 1924. június 4-én kelt alapító iratával az Eperjesi és Munkácsi Egyházmegye Magyarországon maradt parókiáit kivette a két egyházmegye joghatósága alól, s számukra önálló egyházkormányzati szervezetet, apostoli exarchátust állított fel.

Az exarchátus (adminisztratúra, kormányzóság) egy egyházmegyénél szerényebb létszámú részegyházat jelent, élén az exarchával (kormányzóval), aki többnyire – de nem kötelezően – felszentelt püspök, hatalmát pedig az őt kinevező hatóság nevében gyakorolja. Az exarcha a megyéspüspökkel megegyező jogokkal és kötelességekkel rendelkezik. A Miskolci Apostoli Exarchátus neve jelzi, hogy az Apostoli Szentszék hozta létre, az Apostoli Szentszéknek közvetlenül alárendelt részegyház, exarchája hatalmát a pápa nevében gyakorolja.

Papp Antal érsek

A felállított apostoli exarchátus élére a Szentszék Papp Antal küzikei címzetes érseket nevezte ki.

Papp Antal (Nagykálló, 1867. november 17. – Miskolc, 1945. december 24.) 1912-ben lett munkácsi püspök. Miután Kárpátalja Csehszlovákia része lett, a püspök nem volt hajlandó letenni a csehszlovák állam iránti hűséget bizonyító fogadalmat. Nehéz helyzetében lemondott a püspöki székről, XI. Pius pápa 1924. július 14-én küzikei címzetes érsekké – X. Pius pápa 1912. április 29-én, a küzikei vértanúk ünnepén nevezte ki püspökké – és az újonnan felállított exarchátus exarchájává nevezte ki. Ezután még egy évig az ungvári püspöki palotában lakott, mert Miskolcon, melyet székhelyéül szemelt ki, nem tudott megfelelő lakást szerezni. 1925. szeptember 11-én a csehszlovák hatóságok az országból kiutasították. Előbb Budapesten tartózkodott, majd október 27-én Miskolcra érkezve átvette az exarchátus kormányzását. Maga Miskolc városa nem tartozott az exarchátus területéhez, de a közlekedést tekintve ez volt a legalkalmasabb hely. A Hunyadi u. 3. szám alatti ház megvásárlásával megoldódott a hivatal és a lakás kérdése. A székhely így bekerült Róma jóváhagyásával az elnevezésbe: Miskolci Apostoli Exarchátus. Munkácsi püspökként Papp Antal a tapolcai apát címet is viselte, valamint megillette az apátsági birtok jövedelme. A tapolcai apátság haszonélvezete – mint királyilag kinevezett tapolcai apátot – exarchaként is megillette, ez jelentette hivatalának és személyének a jövedelmét. Papp Antal érsek Miskolc város megbecsült tekintélyes polgára volt. Törvényhatósága örökös tagjává választotta, püspökségének 25. évfordulójára megkapta a királyi titkos tanácsos címet, 1940-ben felsőházi tag lett. Főpapi liturgiáit a Búza téri templomban tartotta.

Az exarchátus fejlődése

Az első feladat az egyházkormányzat kiépítése volt: konzultori testület, szentszéki bíróság, bizottságok, nyugdíjalap. Öt új parókia létesült: az eperjesi részen Szuhakálló (1926), Selyeb (1928), Szikszó (1928), Ózd (1945), s a munkácsi részen Beregdaróc (1932.)

Az 1938. évi (első) bécsi döntés nyomán a kassai esperesi kerület hat parókiája (Ájfalucska, Bölzse, Izdoba, Kassa, Szeszta és Tornahorváti), majd 1939-ben Kárpátalja elfoglalása után a cirókavölgyi esperesi kerület öt parókiája (Cirókaófalu, Nagypolány, Takcsány, Zemplénoroszi, Zuella) Magyarországhoz került. Ezeket az eperjesi egyházmegyés parókiákat a Szentszék az exarchátushoz csatolta, ugyanakkor Beregdarócot és Rudabányácskát visszahelyezte a munkácsi püspökség joghatósága alá. Az exarchátushoz ekkor 34 elemi népiskola tartozott. A második világháború után e két parókia a Hajdúdorogi Egyházmegyéhez került, a 11 parókia pedig vissza az Eperjesi Egyházmegyéhez.

Papp Antal halála után a konzultori testület az érsek általános helynökét, dr. Szántay-Szémán István pápai prelátust választotta meg konzultori helynökké, aki ebben a minőségben csaknem egy évig kormányozta az exarchátust.

Pápai kinevezés alapján a következő apostoli kormányzó (exarcha) dr. Dudás Miklós hajdúdorogi megyéspüspök, 1946. október 14. – 1972. július 15.

A megyéspüspök halála után a konzultori testület dr. Timkó Imrét választotta kormányzó helynökké. Ugyanőt, mint hajdúdorogi megyéspüspököt VI. Pál pápa nevezte ki apostoli kormányzóvá (exarchává): 1975. január 7. – 1988. március 30.

A megyéspüspök dr. Keresztes Szilárd segédpüspököt 1975. március 15-én apostoli kormányzói általános helynökké nevezte ki. Dr. Timkó Imre halála után ő lett a konzultori testület választása alapján a konzultori helynök, majd pápai kinevezéssel mint hajdúdorogi megyéspüspök a következő apostoli kormányzó (exarcha): 1988. június 30. – 2007. november 10. Apostoli adminisztrátorként vezette még az exarchátust utódja kinevezéséig.

A főpásztorok újabb egyházközségek alapításával fejlesztették az exarchátust: Pere (1955), Rakacaszend (1957), Edelény (1959), Sajószentpéter (1972), Encs (1983) és Kazincbarcika (1995).

Kocsis Fülöp ugyancsak mint hajdúdorogi püspök lett apostoli kormányzó: 2008. május 2. – 2011. március 5.

A mai helyzet

A Szentatya, XVI. Benedek pápa dr. Orosz Atanáz dámóci szerzetest, a Központi Papnevelő Intézet propedeutikus elöljáróját 2011. március 5-én a Miskolci Apostoli Exarchátus püspök exarchájává nevezte ki, a Márvány tenger közelében lévő Panium (Panidosz) címzetes püspöki székét adományozva számára, egyben nevezett Exarchátus területét a politikai közigazgatási határoknak megfelelően módosította, amely így most megegyezik Borsod-Abaúj-Zemplén megyével és a Hajdúdorogi Egyházmegye területét csökkentve 59 parókia tartozik hozzá.

Papp Antal első érsek exarcha után most van újra önálló püspöke az exarchátusnak. A kinevezett püspök szentelése május 21-én, szombaton de. 10 órától lesz Miskolcon a Búza téri görögkatolikus templomban. A szentelést Cyril Vasil’ érsek, a Keleti Kongregáció titkára, Ján Babjak eperjesi érsek-metropolita és Kocsis Fülöp hajdúdorogi püspök végzi a többi jelenlévő püspökkel együtt.

A Miskolci Apostoli Exarchátus parókiái: Abaújszántó, Abod, Alsóregmec, Baktakék, Baskó, Bekecs, Berzék, Bodrogkeresztúr, Bodrogolaszi, Boldogkőváralja, Csobád, Dámóc, Edelény, Encs, Felsővadász, Felsőzsolca, Filkeháza, Gadna, Garadna, Hejőkeresztúr, Homrogd, Irota, Kány, Kazincbarcika, Kenézlő, Komlóska, Mezőzombor, Mikóháza, Miskolc-Avas, Miskolc-Belváros, Miskolc-Diósgyőr, Miskolc-Görömböly, Miskolc-Szirma, Mogyoróska, Múcsony, Ózd, Pácin, Pere, Rakaca, Rakacaszend, Rudabányácska, Sajópálfala, Sajópetri, Sajószentpéter, Sajóvámos, Sárospatak, Sárospatak-Végardó, Sátoraljaújhely, Selyeb, Szerencs, Szikszó, Szuhakálló, Tiszaújváros, Tokaj, Tolcsva, Tornabarakony, Vajdácska, Viszló, Zemplénagárd.

Szervezőlelkészségek:

§   Arnót, Eger, Emőd, Szirmabesenyő.

Oktatási intézmények:

§   Szent Miklós Óvoda, Bölcsőde és Családi Napközi (Miskolc, Bocskai u. 7.; Szentpéteri k. 72-76.; Felsőzsolca, Deák F. u. 1.)

§   Miskolci Görögkatolikus Általános Iskola (Miskolc Soltész Nagy Kálmán u. 27.)

§   Görögkatolikus Óvoda és Általános Iskola (Rakacaszend, Rózsadomb u. 17.)

§   Görögkatolikus Egyetemi és Főiskolai Kollégium (Miskolc, Görömbölyi u. 23-24.)

A Miskolci Apostoli Exarchátus régi és új határai: