Alkonyati istentisztelet (Vecsernye)

A nap befejeződött. A nappali Nap fényénél szemünk elé tárult Isten minden teremtményének fönsége, az egész világ nagysága. Nemsokára beáll az éjszaka, és a csillagvilág mérhetetlen nagysága vonzza magához tekintetünket. Itt az ideje, hogy dicsőítsük érte mindezek Teremtőjét. Ezért gyűjti össze gyermekeit az Egyház, hogy eljutván a Napnak lenyugvásához és látván az esti fényt, áldjuk minden jóért az Atyát és Fiút és a Szentlelket. Alkonyati zsolozsmára, görög szóval Heszperinon-ra, vagy szlávul: Vecsernyére gyűlünk össze.

Az este visszatekintés az elmúlt napra, de Egyházunk életében még inkább az új nap kezdetét jelenti. Az alapot ehhez a Teremtés könyve első fejezetének elbeszélése adja a világ teremtéséről. Miután Isten megteremtett valamit, a „nap” végén látta, hogy alkotása jó, és „lett este és reggel az első, második… nap”. Ezt az estével való kezdést Isten ószövetségi népétől átvette a keresztény Egyház, és jelenleg is gyakorolja. Estével kezdi az új liturgikus napot, és az esti vecsernyével kezdődnek a napi istenszolgálatok.

A vecsernye énekei, imái és szent cselekményei elvezetnek bennünket a világ kezdetéhez, bemutatják a teremtő Istent, és beszélnek nekünk az emberek lelki életéről mielőtt még az Üdvözítő megjelent volna. Azokon keresztül, amiket látunk és hallunk, belekerülünk abba az időbe, amelyet Ószövetségnek neveznek, és átéljük szívünkben az emberiség sorsát a világ kezdetétől az Üdvözítő eljöveteléig. Egyházunk szokása, hogy az istenszolgálatok minél több eseményét igyekszik összeköttetésbe hozni az emberiség történetével, igen mély értelmet hordoz magában. Amint a nap folyamán minden istentisztelet arra a Titokra irányítja figyelmünket, amelyben a kenyérből és borból Krisztus Szent Teste és vére lesz, azért, hogy a Szent Titkok összekössenek bennünket Krisztussal, úgy a világ és az ember teremtése arra irányítja figyelmünket, hogy Jézus, az Isten Fia azért jött a földre, mert Magához akarta vonzani az egész emberiséget. Ezért minden istenszolgálatnál mintegy szellemi módon megismétlődik a világ története a teremtéstől egészen az Úr mennybemeneteléig. Mit jelképeznek a vecsernye énekei és szent tevékenységei? Ha ezeket ismerjük, könnyebben megérthetjük annak egész menetét, azt a rendet, melyben egyik rész következik a másik után. Ebben akar segítséget nyújtani minden olvasójának ez az összeállítás.